Bár a felvételi időszak csak december közepén indul, egy dolog már biztos: jövőre is kötelező lesz az emelt szintű érettségi az egyetemi jelentkezéshez. De mi lesz azokkal, akiknek már van egy diplomájuk, de amikor felvételizek, még nem volt kötelező az emelt szint?
Mivel jövőre is csak az kerülhet be alapképzésre, osztatlan képzésre, "aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik" - áll a felvételi rendeletben. Azonban most sem mindegy, miből teszitek. A 2021-es listát már eléritek, és megnézhetitek, hogy a választott szakotokra miből kérnek emelt szintű vizsgát.
De mi lesz azokkal, akik korábban szerzett diplomával felvételiznének? Utólag pótolniuk kell az emelt szintű érettségit, ha nincs?
Szerencsére nem. A 2021. januárjától érvényes felvételi rendelet szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket – ha felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre vagy osztatlan képzésre jelentkeznek – az egyetemek a oklevelük alapján, az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel is rangsorolhatják.
Ebben az esetben az oklevélért adható pontot az oklevél minősítése szerint megállapított ponthatár és 400 pont között arányosan kell megállapítani - olvasható a rendeletben. Az így kapott pontszámhoz hozzá kell adni a többletpontokat, azaz a nyelvvizsga, az esélyegyenlőség és a sport, vagy művészeti versenyeken elért teljesítményért adható pontokat.
Mit tudunk még a 2021-es felvételiről?
Például azt, hogy milyenek lesznek a minimumponthatárok a 2021-es felsőoktatási felvételin és azt, hogy hogyan kell kiszámolni az érettségi ereményeket. Illetve már a 2021-es érettségi lista is nyilvános, így azt is megnézhetitek, hogy miből kell emelt szinten vizsgáznotok, ha nem a diplomátok alapján számolják ki a pontjaitokat. Ezekről bővebben itt olvashattok.
Öt fontos dolog, amit tudnotok kell ha 2021-ben felvételiztek
Milyenek lesznek a minimumponthatárok a 2021-es felsőoktatási felvételin, kötelező lesz az emelt szint? A 2021-es felvételi csak év végén rajtol, de néhány dolgot már most tudni lehet a szabályokról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
