Itt vannak a középszintű angolérettségi legfontosabb szabályai

Már csak tíz nap és elkezdődik a 2020-as őszi érettségi szezon. Ezért most összegyűjtöttünk minden fontos infót a középszintű angolérettségiről. Itt megnézhetitek, hogy milyen hosszú lesz az írásbeli, milyen részekből áll az írásbeli és a szóbeli, hány pontot szerezhettek egyes vizsgarészeken, illetve milyen legális puskát használhattok.

  • Eduline

Minden élő idegen nyelvi vizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Ezek azonban további egységekből – olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség és nyelvhelyesség – épülnek fel.

Mennyi időtök lesz az angol írásbelire és szóbelire?

A középszintű angol írásbeli feladatait összesen 180 perc alatt kell megoldanotok. 60 percetek lesz az olvasott szöveg értésére, 30 perc a nyelvhelyességre, szintén 30 perc a hallott szöveg értésére, végül újabb 60 perc az íráskészséget mérő feladatokra. Az első 90 perc után - azaz az olvasott szöveg értése és a nyelvhelyességi feladatlapok kitöltése után - lesz egy 15 perces szünetetek rápihenni a második vizsgarészre.

A szóbeli vizsga 15 perces lesz.

Milyen szövegek és feladatok várhatók a szövegértésnél?

Ebben a részben rövid, hétköznapi nyelven íródott szövegek szoktak szerepelni, ami lehet akár egy használati utasítás, valamilyen tájékoztató szöveg (pl. hirdetés, menetrend), esetleg újságcikk, egy levél, ismeretterjesztő szöveg vagy irodalmi szöveg is. A feladattípusokat tekintve előfordulhat feleletválasztás, igaz-hamis, egymáshoz rendelés (pl. címhez vagy képhez szöveg), sorrendállítás, hiányos szöveg kiegészítése, rövid választ igénylő feladat stb. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll.

Hogyan néz ki a nyelvhelyességet mérő feladatsor?

Ez a vizsgarész azt méri, hogy képesek vagytok-e a gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. Itt ugyancsak szöveget vagy szövegrészleteket fogtok kapni, amelyekbe például megadott szavak ragozott alakjait vagy a belőlük képzett új szavakat kell beillesztenetek. Összesen 3-4 feladat várható.

Mire számíthattok a hallott szöveg értésénél?

A vizsgán többek között előfordulhatnak közérdekű bejelentések, telefonbeszélgetések, utasítások, időjárás-jelentések, rövid hírek, de akár beszámolók vagy ismeretterjesztő szövegek is. Itt is lehet felelet választástól kezdve, igaz-hamis állításokon át, akár táblázat kitöltős feladat is. A feladatsor 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 6-9 perc.

Hogyan néz ki az íráskészséget mérő feladatsor?

Ebben a vizsgarészben arra kíváncsiak, hogy képesek vagytok-e magatokat az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, valamint végre tudtok-e hajtani különböző kommunikációs célokat a megvalósítás érdekében. A következő szövegfajták fordulhatnak elő: rövid, személyes jellegű közlés – például üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés – internetes hozzászólás, e-mail, meghívó, magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.

Az első feladatban három irányító szempont alapján kell elkészíteni egy 80-100 szó terjedelmű közlést. A másodikban pedig egy hosszabb, leíró vagy véleménykifejtő szöveg megalkotása a feladat. Ennek 100-120 szavasnak kell lennie.

Milyen segédeszközöket használhattok az írásbelin?

Az angolérettségin szótárt használhattok, de csak az íráskészséget mérő feladatok megoldásához, a többi részhez - olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése - nem. 

Fontos az is, hogy az egy-, illetve kétnyelvű szótáratok nyomtatott legyen, ugyanis szótárgépet, netes szótárakat és egyéb eszközöket nem vehettek elő. Illetve azt se felejtsétek el, hogy a szótárat nektek kell beszereznetek és magatokkal vinnetek a vizsga napján.

Milyen egységekből áll a szóbeli?

Az idegen nyelvi érettségi szóbeli része három egységből áll, melyeket megelőz egy bemelegítő társalgás – ekkor még nincs értékelés. Aztán következik a társalgás, majd szerepjáték vagy vita és harmadikként az önálló témakifejtés.

Hány pontot szerezhettek a különböző vizsgarészeken?

Korábban összefoglaltuk, pontosan hány pontot gyűjthettek az írásbelin és a szóbelin. Az összegző táblázatot itt nézhetitek meg.

Érettségi beléptetés: mi a teendő azokkal a diákokkal, akiket lázasnak találnak?

Hamarosan kezdődik a 2020-as őszi érettségi, amellyel kapcsolatban a jelenlegi vírushelyzet miatt számos kérdés megválaszolásra vár. Ilyen például az is, hogy mi lesz azokkal a vizsgázókkal, akiket az érettségi napján, beléptetéskor találnak lázasnak?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.