Meddig kell pótolnotok a hiányzó dokumentumokat a 2020-as felvételin?

Július 9-ig tölthetitek fel az E-felvételi felületére a pontszámításhoz szükséges, de még hiányzó dokumentumokat. Ugyanitt a már benyújtott dokumentummásolatok feldolgozottsági státusza is nyomon követhető.

  • Eduline

A február 15. után megszerzett és a felvételi feltételéül szolgáló, a pontszámításhoz nélkülözhetetlen vagy többletpontokat igazoló dokumentumok legkésőbb 2020. július 9-ig tölthetitek fel az E-felvételibe. Itt a dokumentumok feldolgozottsági státuszát is nyomon követhetitek, ezért érdemes néhány naponta visszatérnetek.  

Hova kell feltöltenetek a dokumentumokat?

A beszkennelt iratokat a Dokumentumok menüpontban tudjátok feltölteni a Jelentkezésekhez szükséges dokumentumok táblázatból vagy a Jelentkezésekhez csatolt dokumentumok táblázatban található Új dokumentum csatolása gombra kattintva. Amennyiben a feltöltés sikeres volt, a fájl megjelenik a jelentkezésekhez csatolt dokumentumok táblázatában.

A Felvi arra is felhívja a figyelmet, hogy ha több oldalas dokumentumot – például középiskolai bizonyítványt – töltöttök fel, akkor A dokumentumtípusba történő feltöltések befejezése gombra csak akkor kattintsatok, ha biztosak vagytok benne, hogy már minden oldalt feltöltöttetek, mert ezt követően új fájlt (például egy-egy kifelejtett oldalmásolatot) már csak akkor tölthettek fel hozzá, ha a dokumentum feldolgozásra került. Ennek átfutása nem hosszú idő ugyan, de a határidő közeledtével lényeges lehet.

Van másik lehetőség is a dokumentumok pótlására

Bár a postán való dokumentummásolat-beküldést a járvány miatt most inkább kerülni érdemes, erre is van lehetőség. A dokumentumokat az Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190. postacímre tudjátok elküldeni. Fontos azonban, hogy ne az eredeti iratot postázzátok, ezeknek a bemutatására majd a beiratkozáskor lesz szükség. Postai benyújtás esetén célszerű a dokumentummásolatra ráírni a felvételi azonosító számot is.

Erre is figyelnetek kell a matekérettségin, ha nem szeretnétek pontokat veszíteni

A matekérettségi második részében több feladat közül választhattok, a döntéseteket pedig a feladatlapon is fel kell tüntetnetek. Mi történik, ha erről megfeledkeztek? Mutatjuk a szabályokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.