Erre is figyelnetek kell a matekérettségin, ha nem szeretnétek pontokat veszíteni

A matekérettségi második részében több feladat közül választhattok, a döntéseteket pedig a feladatlapon is fel kell tüntetnetek. Mi történik, ha erről megfeledkeztek? Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

A középszintű matekérettségi második feladatlapja további két részből áll. A II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, amelyek több részkérdésből állnak. A II. B részben három, egyenként 17 pontos feladatot fogtok találni, amelyből csak kettőt kell megoldanotok. Fontos, hogy a feladatlapon lesz egy jelölőnégyzet, amit ki kell töltenetek – oda kell írnotok a három feladatból annak a sorszámát, amelyet nem szeretnétek, hogy értékeljenek. Ha ez kimarad és - ahogy fogalmaz a vizsgaleírás - "a választás ténye egyértelműen nem derül ki a dolgozatból", automatikusan a 18. feladatot nem veszik figyelembe, akkor is, ha ti pont azt oldottátok meg. 

Emelt szinten is hasonlóak a szabályok, azzal a különbséggel, hogy ott öt feladat közül kell négyet kiválasztani. Amennyiben elfelejtitek a feladatlapon jelölni a döntéseteket, akkor automatikusan az utolsó feladat lesz az, amire nem kaptok pontot.

Ezeket használhatjátok az érettségin: atlaszok és más segédeszközök

Milyen "legális puskákat" használhattok az idei érettségin? Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.