Nektek menne mind az 5? Műveltségi kérdésekkel teszteltük a Sziget fesztiválozóit
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
Érettségi és továbbtanulás előtt álltok? Kíváncsiak vagytok, hogy melyik tantárgyak év végi jegyei számítanak bele a tanulmányi pontokba? Utánajártunk.
A felvételin a középiskolai eredmények közül az öt fő tárgyból, azaz magyar nyelv és irodalomból (évenként a két osztályzat átlagából), történelemből, matematikából, idegen nyelvből és valamelyik természettudományos tantárgyból számolják ki a tanulmányi pontok egy részét. Arról, hogy pontosan mi számít természettudományos tárgynak, itt írtunk korábban.
A pontszámításkor a fenti tantárgyak utolsó két tanult év végi érdemjegyeit adják össze és ezeket duplázzák – így maximum 100 pontot szerezhettek.
A felvételi pontjaitokat többféleképpen kiszámolhatjátok majd, de mégis melyik módszer a legjobb, és ki dönti el, hogy melyik szerint történik a számolás? Erről itt írtunk részletesebben. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hány pontot gyűjthettek össze maximum az írásbeli érettségin, és mennyit ér a szóbeli, kattintsatok ide.
A 2020-as érettségivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
45 százalék alatti emelt szintű érettségivel is bekerülhettek az egyetemre?
Arról már többször is írtunk, hogy 2020-tól alapképzésre és osztatlan mesterképzésre is csak akkor nyerhettek felvételt, ha van legalább egy emelt szintű érettségi vizsgátok vagy felsőfokú végzettséget tanúsító okleveletek. De mi történik akkor, ha nem éritek el az emelt szintű érettségin a 45 százalékot? Fontos kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Barcsi Tamás filozófus, jogi kari tanszékvezető egyetemi docens szerint a politikusokat „egyértelműen nem a filozófia iránti érdeklődésük vitt a doktori iskolába” és „kapcsolataik révén szereztek tudományos fokozatot”.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk azoknak a családoknak, ahol szeptemberben kezdi az első osztályt a gyerek: egy friss kutatás szerint az elsősök szülei mediánértéken 100 ezer forintos iskolakezdési kiadással számolnak.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.