Ha szeptemberben már egyetemen vagy főiskolán szeretnétek tanulni, hitelesítenetek is kell. Erre a jelentkezési határidőt követően - amennyiben ezt még nem tettétek meg - 2020. február 20. éjfélig van lehetőségetek.
A jelentkezési szándékotok csak a hitelesítés után válik érvényessé. Azoknak, akik már a jelentkezési határidő előtt hitelesítették a jelentkezésüket, ám azt követően február 15-ig még módosítottak az adatokon, újra hitelesíteniük kell - hívja fel a figyelmet a Felvi.
Arról, hogy pontosan hogyan és hol hitelesíthetitek a jelentkezéseteket, itt elolvashattok mindent:
Felvételi 2020: ha ezt a határidőt elfelejtitek, az egész felvételit bukhatjátok
Bár a felvételi jelentkezési határidő szombaton lejárt, azonban ahhoz, hogy érvényes legyen a jelentkezésetek, ezt hitelesítenetek is kell. Meddig van erre lehetőségetek és milyen formában tehetitek meg? Fontos kérdésekre válaszolunk.
A beérkezett hitelesítő adatlapok feldolgozása néhány napot vesz igénybe - teszik hozzá. A feldolgozás eredményéről a e-mailben kaptok tájékoztatást, de az E-felvételi felületén is nyomon követhetitek a jelentkezésetek státuszát. Ezért a héten érdemes mindenkinek többször megéznie az üzeneteit és a felvételi adatlapját is.
Abban az esetben, ha a hitelesítés eredményéről a néhány napos átfutási időt követően nem kaptok e-mailt, illetve a felületen nem látjátok annak eredményét, abban az esetben mindenképpen vegyétek fel a kapcsolatot a Felvi ügyfélszolgálatával.
Ilyen volt a próbaérettségi matekból: átmennétek a vizsgán, ha ma lenne?
Szombaton írták meg matekból a közép- és emelt szintű próbaérettségit azok, akik részt vettek a Studium Generale, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének próbaérettségi napján. Ha lemaradtatok róla, most megtudhatjátok, hol álltok a felkészülésben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
