Felvételi 2020: kaphatnak pluszpontokat a tartós vagy krónikus beteg jelentkezők?

Tartós betegség, például cukorbetegség vagy ételallergia miatt is lehet többletpontot kapni az egyetemi felvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Arról már korábban is sokszor írtunk, kik és milyen jogcímen kaphatnak felvételi többletpontot. Ha kíváncsiak vagytok a listára, akkor itt megnézhtetitek.

Arról is volt már szó, hogy esélyegyenlőség jogcímen 40 pontot lehet kapni a 2020-as felvételin is. Ha hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagytok, vagy egyedül neveltek gyereket, ezek egyikét pedig papírral igazoljátok is, megkaphatjátok a maximális többletpontot. De a tartós vagy krónikus betegség beletartozik ebbe a kategóriába?

Ha a jelentkező nem fogyatékosságot, hanem tartós vagy krónikus betegséget (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia stb.) igazol, nem kaphat többletpontot esélyegyenlőség jogcímen, ugyanis ezek nem tartoznak bele az említett kategóriába - írja a felvételi tájékoztató.

A 2020-as felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Kik kaphatnak akár 40 többletpontot a felvételin? Itt a válasz

Már nincs sok hátra a jelentkezési határidőig. Kik kaphatnak többletpontot esélyegyenlőség címén a gyermekgondozásért? Itt a válasz.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.