Ez az egyik legfontosabb szabály: csak így kaphattok többletpontokat a felvételin

Ha ti is idén felvételiztek, fontos, hogy mit és hogyan töltötök fel a jelentkezéshez, ugyanis a többletpontokhoz szükséges dokumentumokról nem jön külön felszólítás. Itt vannak a szabályok.

  • Eduline

Ahogy többször is írtuk, a többletpontokat igazoló dokumentummásolatok benyújtása nem kötelező. Ezek hiánya vagy nem megfelelő benyújtása azonban azt eredményezi, hogy nem kapjátok meg az adott a jogcímen járó többletpontokat - hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató.

A többletpontokra vonatkozóan az Oktatási Hivatal hiánypótlási felszólítást – a magyarországi nyelvvizsga-bizonyítványok kivételével – nem küld, a ti felelősségetek ezeket határidőig feltölteni.

Szintén nagyon fontos, hogy a jelentkezés időszakában már meglévő dokumentumokat kötelesek vagytok a jelentkezésetekkel egyidejűleg feltölteni az E-felvételi felületére, legkésőbb 2020. február 15-ig. Azokat, amelyeket ezt követően kaptok kézhez, legkésőbb 2020. július 9-ig pótolhatjátok majd.

Többletpontot sokféle jogcímen lehet kapni, ugyanakkor a 2020-as felvételin is maximum 100 pontot szerezhettek ilyen módon. Akkor is, ha ennél többre lennétek jogosultak. Erről és a többi fontos szabályról itt olvashattok el mindent.

Ingyenes app felvételizőknek: más szemszögből nézhetitek meg a képzéseket

Február 15-ig jelentkezhettek a 2020-as felvételi eljárásban egyetemre vagy főiskolára. Most újabb lehetőséget ajánlunk a tanácstalan diákoknak. Ezzel az ingyenes appal más szemszögből nézhetitek meg a meghirdetett szakokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.