Milyenek a ponthatárok a Semmelweis Egyetemen?

A Semmelweis Egyetemen (SE) a legmagasabb a ponthatár az orvos- és egészségtudományi területen - közölte szerdán honlapján az intézmény.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

A cikk szerint az idei felsőoktatási ponthatárok kihirdetésekor kiderült, hogy 2119 hallgató került be a Semmelweis Egyetem hat karára. Az orvos- és egészségtudományi területen a korábbi éveknek megfelelően a Semmelweis képzéseire való bejutáshoz volt szükség a legmagasabb pontszámra.

Az osztatlan képzések közül az orvosi és a fogorvosi képzésre továbbra is mintegy háromszoros a túljelentkezés az elsőhelyes jelentkezők számát nézve, több népszerű szakon pedig tovább emelkedtek a ponthatárok. Az Általános Orvostudományi Karon (ÁOK) az államilag finanszírozott képzésben 442 pontra volt szükség a bejutáshoz, ami egy ponttal magasabb a tavalyinál. A képzésre felvettek átlagpontszáma meghaladja a 460-at. 398-an kezdhetik meg tanulmányaikat a karon államilag finanszírozott, hárman önköltséges képzésben; utóbbi esetében 450 lett a ponthatár.

Az Egészségügyi Közszolgálati Kar három képzésére - egészségügyi szervező, egészségügyi menedzser és szociális munka - 113-an jutottak be a mostani felvételi eljárásban. A ponthatárokban nincs jelentős változás az elmúlt évhez képest.

Felvételi ponthatárok: ennyi pontot kellett szerezniük a felvételizőknek az orvosi szakokon

Hány pontra volt szükség a 2019-es felvételin az orvosi, fogorvosi, gyógyszerész, vagy éppen az ápolás-betegellátás szakhoz? Mutatjuk a ponthatárokat.

Az Egészségtudományi Karon emelkedő ponthatárok mellett, 1264-en nyertek felvételt, ami mintegy negyven fős emelkedést jelent a múlt évhez képest. A karon a korábbi évekhez hasonlóan a gyógytornász és a dietetikus képzés esetében a legmagasabb a ponthatár, az államilag támogatott alapképzés esetében előbbinél 439, utóbbinál 417 pontot kellett elérni a felvételhez.

A Fogorvostudományi Karra (FOK) való bejutáshoz a tavalyival megegyezően magas, 434 pontra volt szükség a bekerüléshez; 96-an nyertek felvételt. az első évre jelentkezők között azonban vannak újrafelvételizők és másoddiplomások is.

A Gyógyszerésztudományi Karon tovább emelkedett a ponthatár, idén a tavalyihoz képest hattal több, 398 pontra volt szükség a bejutáshoz. Ennek nyomán 163-an kezdhetik el a tanulmányaikat. Ugyancsak nőtt a ponthatár a Pető András Karon; 82 hallgatót vesznek fel a budapesti képzésre, a 106 fős maximális keretszám feltöltésére pedig pótfelvételi keretében nyílik lehetőség. A székhelyen történő, budapesti oktatás mellett 2019 szeptemberétől két határon túli - erdélyi és vajdasági - képzéssel bővül a kar portfóliója - közölte honlapján az intézmény.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.