Felvételi ponthatárok: ennyi pontot kellett szerezniük a felvételizőknek az orvosi szakokon

Hány pontra volt szükség a 2019-es felvételin az orvosi, fogorvosi, gyógyszerész, vagy éppen az ápolás-betegellátás szakhoz? Mutatjuk a ponthatárokat.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

Összesen 11 549 felvételiző választott valamilyen orvosi képzést, 9 064-en első helyen jelöltek meg a következő táblázatban szereplő szakok egyikét. 8 474 felvételi jelentkezés érkezett idén államilag támogatott képzésre.

Idén az ápolás és betegellátás a legnépszerűbb orvosi-egészségtudományi alapképzés a felvételi statisztikák alapján, 5619-en jelölték meg a jelentkezési lapon. A képzési terület második legnépszerűbb szakja az általános orvos osztatlan mesterképzés 2873 jelentkezővel.

A három orvosi-egészségtudományi osztatlan szakon előzetes ponthatárokat húztak - az általános orvosin 380, a fogorvosin 390, a gyógyszerész szakon 385 pontnál kevesebbel esély sem volt állami ösztöndíjas helyet szerezni.  

KépzésElőzetes ponthatárIntézmény és ponthatár
ápolás és betegellátásNincs

ME: 282

SE: 321

DE: 282

általános orvos380

DE: 426

PTE: 422

SZTE: 428

SE: 442

fogorvos390

SE: 434

DE: 425

PTE: 421

gyógyszerész385

SE: 398

DE: 397

PTE: 385

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.