Több mint 27 ezren érettségiznek szakmai tárgyakból

27 319-en érettségiznek ma ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgyakból: középszinten 1322 helyszínen 25 325-en, emelt szinten 266 helyszínen 1994-en.

  • Eduline

Középszinten a legtöbben – 3591-en – informatika ismeretekből érettségiznek, ezt a közgazdaság ismeretek követi, amelyből magyar nyelven 2884-en írásbeliznek, kereskedelem ismeretekből pedig 1888-an vizsgáznak az Oktatási Hivatal oldalán megtalálható adatok szerint.

Emelt szinten az egészségügyi ismeretekből írásbeliznek a legtöbben, 322-en, ezt az építőipar és a közgazdaság követ 273-273 vizsgázóval.

Emellett nyolc ágazaton kívüli tantárgyból is írásbeliznek a diákok, a legtöbben klasszikus zenész ismeretekből, valamint táncos ismeretekből.

A feladatsorokat és a hivatalos javítókulcsokat csütörtökön reggel 8-kor hozza nyilvánosságra az Oktatási Hivatal.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.