Szaktanári vélemény az angolérettségiről: vannak olyan részfeladatok, ahol két megoldás is elfogadható

Jó témákat kaptak a diákok a középszintű angolérettségi íráskészséget mérő részében, ahogy az olvasott szöveg értését tesztelő feladatsor szövegei is megfelelőek voltak - mondták az Eduline-nak az Euroexam Vizsgaközpont szakemberei. Ugyanakkor volt néhány részfeladat, ahol több válasz is elfogadható.

  • Eduline

Angolérettségi: az összes feladatlap és megoldás egy helyen

„A szövegek jók, szórakoztatók, megfelelnek a korosztálynak. Ilyen szempontból jónak tartjuk a szövegértési részt, bár egy érettségiző nem tudja élvezni a szöveget, amikor a konkrét feladatokra kell koncentrálnia. Az első két feladat egyértelmű, a harmadiknál ötből három részfeladatot anélkül is meg lehetett oldani, hogy valaki elolvasta volna a szöveget. Ám volt olyan is, amelyet csak kizárással lehet egyértelműen megoldani” – mondta az Eduline-nak Rádai Péter, az Euroexam Vizsgaközpont munkatársa, tapasztalt vizsgáztató, aki szerint a szövegek nyelvi szintje megfelelő volt. Hozzátette azt is: a negyedik szöveghez kapcsolódó egyik részfeladatnál a válasz nem derült ki egyértelműen a megadott szövegből (ezeket a nem hivatalos megoldásokban jeleztük is).

A középszintű angolérettségi hivatalos megoldását itt, az emelt szintű írásbeli megoldását pedig itt nézhetitek meg.

A középszintű angolérettségi második, nyelvhelyességi részében három olyan részfeladat is van, amelynél két megoldás is lehetséges – magyarázta Östör Zsuzsa, az Euroexam Vizsgaközpont vezető vizsgáztató- és tanárképzője. A második feladat témáját a szakember nem tartja szerencsésnek, tréfát, pláne vezetést és alkoholfogyasztást érintő szöveget nem szokás tesztben szerepeltetni.

A szakember szerint az íráskészség rész két feladatában nagyon sok volt az olvasnivaló – az első feladatban nem feltétlenül kellett elolvasni az egész szöveget (a közcímekből sok minden kiderült, ráadásul a newcastle-i városnéző programok közül csak egyet kellett választani az instrukció szerint), de a második feladatot nem lehetett megoldani a szövegek végigolvasása nélkül – mondta Östör Zsuzsa.

A második feladatról – amelyben az érettségizőknek kommentet kellett írnia egy tanárnak készülő diák posztjára – azt mondta: négy szempontot adtak meg a feladatnál, ám egy 100-120 szavas szövegben nem biztos, hogy mind a négyre ki lehet térni, ehhez túl kicsi a terjedelem. A témák egyébként jók voltak – tette hozzá Östör Zsuzsa.

Az angolérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

2019-es angolérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Csütörtökön az angolvizsgákkal folytatódik a 2019-es májusi érettségi időszak. Ahogy megszokhattátok, reggeltől estig beszámolunk a legfrissebb hírekről, a feladatokról, és 13 órakor jövünk a nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldásokkal. Az angol érettségi nap szakmai támogatását és a feladatok megoldásához nyújtott segítséget köszönjük az Euroexam Vizsgaközpontnak.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.