Trianon és a szovjet propaganda a történelemérettségi esszéfeladatai között

A középkori uradalmakról, a szovjet propagandáról, Szent István uralkodásáról és a trianoni béke hatásairól is kaptak esszéfeladatot a diákok a középszintű történelemérettségi második részében.

  • Eduline

Ezek voltak helyes válaszok töriérettségin: itt a hivatalos középszintű javítókulcs

Ezekre kaphattok pontot az emelt szintű töriérettségin: feladatsor és hivatalos megoldások

Az írásbeli második részében esszéfeladatokat kapnak a vizsgázók, akik mindegyiknél kapnak valamilyen forrást, például szöveget, képet, adatot vagy térképet segítségképpen.

A feladatsor kétféle kifejtendő feladatot tartalmaz: rövidet, amelyet körülbelül 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kell megoldani, valamint hosszút, amelynél 210-260 szavas, vagyis körülbelül 26-32 soros esszét várnak a vizsgázóktól.

Indul a 2019-es töriérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

„A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz. A vizsgázónak a négy feladatból kettőt kell választania: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül” – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

Fontos szabály azonban, hogy ha a vizsgázó a rövid esszét az 1849 előtt korszakból származó témáról írja, a hosszú esszék közül csak azt választhatja, amely az 1849 utáni korszakra vonatkozik – és fordítva.

A történelemérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Indul a 2019-es töriérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Szerdán a történelemvizsgákkal folytatódik a 2019-es májusi érettségi időszak. Ahogy megszokhattátok, reggeltől estig beszámolunk a legfrissebb hírekről, a feladatokról, és 13 órakor jövünk a nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldásokkal.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.