Idén felvételiztek és szívesen megjelölnétek pedagógusképzéseket is, de sok kérdésetek van? Meddig tart az osztatlan tanári képzés, minden szakon van pályaalkalmassági vizsga? Most minden kérdésre válaszolunk az osztatlan tanári képzésekkel kapcsolatban.
Meddig tart az osztatlan tanári képzés?
A tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető. A tanárszakok egy részének két formája jött létre: a 4+1 éves általános iskolai tanárképzés és az 5+1 éves középiskolai tanárképzés, melyben a plusz egy év az összefüggő iskolai szakmai gyakorlat.
Ha szakpárban tanultok, akkor az előrehaladás érdekében a képzés első három évében legalább 150 kreditet kell összegyűjtenetek, arányos elosztásban.
Diplomával is lehet jelentkezni?
Már megszerzett alapfokozat és szakképzettség birtokában, tehát oklevéllel is lehet osztatlan tanárképzésre jelentkezni. Ilyenkor az eredményes felvételt követően az alapképzési ismeretekből 100 kreditet el kell ismerni a felsőoktatási intézményben. Ha az alapképzésben a második tanári szakhoz kapcsolódó differenciált szakmai ismeretet szeretnétek felvenni, akkor legfeljebb 50 kreditet szintén el kell ismertetni.
Mi az a "szintemelő"?
Főiskolai képzésben szerzett tanári oklevél birtokában mesterfokozatot adó tanári szakképzettséget szerezhettek úgynevezett „szintemelő" képzésben, az oklevélben szereplő tanári szakképzettséggel azonos képzés esetén. Egy szakon a középiskolai tanárszak képzési ideje 2 félév, két tanárszakon a képzési idő 4 félév.
Miből áll a páylaalkalmassági vizsga?
A pályaalkalmassági vizsgálat célja, hogy a személyes motivációitokról, habitusotokról, kommunikációs készségeitekről és a pedagógiai elképzeléseitekről szerezzenek információkat.
A vizsga kötelező eleme az előzetesen elküldött motivációs levél alapján beszélgetés a karrierterveitekről, illetve arról, hogy miért szeretnétek tanárnak tanulni. Illetve a vizsga része lesz vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, véleményezése, vagy beszélgetés egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról, a nevelési szempontok kiemelésével.
Mennyi idő lesz?
Az alkalmassági vizsga második elemeként meghatározott beszámoló időtartama jelentkezőnként 15-20 perc.
Az alkalmassági vizsgára külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell. Az alkalmassági vizsgára egy helyen, a jelentkezési sorrendetek első jelentkezési helyén kerül sor. Fontos, hogy ennek eredménye valamennyi további osztatlan tanári jelentkezésre érvényes.
Milyen szakokon kötelező az alkalmassági vizsga a 2019-es felvételin? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Általános iskolai vagy középiskolai tanár leszek? Dönthetek?
Amennyiben az adott tanári szakképzettségből van általános iskolai és középiskolai tanárképzés is, akkor a közös három éves alapozó szakasz végén kell eldöntenetek, hogy a két tanári szakképzettség mindegyikét általános iskolai tanárszakként, vagy középiskolai tanárszakként, vagy egyet általános iskolai és egyet középiskolai tanárszakként szeretnétek elvégezni. Tehát ezen szakképzettségek esetén, jelentkezni csak a (10 féléves) általános iskolai szakképzettségre lehet - írja a felvételi tájékoztató.
Milyen szabályok vonatkoznak a nyelvtanárokra?
A nyelvi tanár szakképzettségek 5+1 éves képzésben szerezhetők meg. Illetve van négy olyan tanári szakképzettség (a magyar mint idegen nyelv tanára, a finn nyelv és kultúra tanára, a filozófiatanár, a művészettörténet-tanár), amelyen kizárólag az adott szakterületen szerzett mesterfokozat után lehet tanári szakképzettséget szerezni. Ezeken a képzéseken egy félév a tanítási gyakorlat.
Művészeti tanár is lehetek?
A művészeti tanárszakokon érettségit követően egyszakos osztatlan képzésben vagy a nem tanári mesterképzéssel, illetve osztatlan képzéssel párhuzamosan, vagy művészeti nem tanári mesterképzést követően mesterképzésben szerezhető tanári oklevél. Erről bővebben itt olvashattok.
És mi a helyzet a szakmai tanárképzéssel?
A szakmai tanárképzés a műszaki, az agrár, a közgazdasági szakképzés számára képez elméleti tárgyakat oktató tanárokat. Ezeken a szakmai tanárszakokon osztott 4 féléves képzésben, a mesterképzési ciklusban vagy osztatlan 4+1 éves képzésben szervezhető meg a tanárképzés. Erről bővebben itt olvashattok.
Mi történik, ha valaki diplomásként felvételizik és hogyan számolják a régi, 2005 előtt megszerzett érettségik eredményeit? Iránytű azoknak, akik évekkel ezelőtt érettségiztek, most pedig egyetemre, főiskolára felvételiznének.