Felvételizők, figyelem! Ezeken a szakokon kötelező az alkalmassági vizsga

Milyen szakokon kötelező az alkalmassági vizsga a 2019-es felvételin? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Többek között a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a konduktor, az óvodapedagógus, a tanító szakok és osztatlan tanárképzéseken van kötelező (pálya)alkalmassági vizsga. Ezeket egyszer kell letenni és azt a többi jelentkezési helyén is figyelembe veszik (például több megjelölt tanárszak esetén).

A többi alkalmassági vizsgán azonban ez nem így van. Például testnevelés, művészeti képzés esetén a felvételizőknek minden intézményben (ahová jelentkeztek) részt kell venniük ezeken a vizsgákon.

A testnevelő tanár osztatlan képzésnél a motoros alkalmassági vizsga öröklődik, azt a jelentkezési sorrendben első helyen megjelölt intézményben kell letenni. Az alkalmassági vizsga megkezdésekor be kell mutatni az egy hónapnál nem régebbi sportorvosi igazolás eredeti példányát. A sportorvosi igazolást legkésőbb 2019. május 24-ig fel kell tölteni az E-felvételi rendszerébe - hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató.

A különböző intézmények alkalmassági vizsgáinak időpontjait és vizsgadíjait itt találjátok.

Ilyen az alkalmassági vizsga a tanári szakokon: íme, minden részlet

Milyen az alkalmassági vizsga az osztatlan tanárszakokon? Kell-e készülni valamilyen szakirodalomból? Hány perces a vizsga?

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.