"Régi érettségivel" is lehet felvételizni: ezek a szabályok

Mi történik, ha valaki diplomásként felvételizik és hogyan számolják a régi, 2005 előtt megszerzett érettségik eredményeit? Iránytű azoknak, akik évekkel ezelőtt érettségiztek, most pedig egyetemre, főiskolára felvételiznének.

  • Eduline

Azok a felvételizők, akik a kétszintű érettségi vizsga bevezetése (vagyis 2005) előtt érettségiztek, nem szerezhettek emelt szintű vizsgát. Ha azonban idén jelentkeznének valamelyik egyetem, főiskola képzésére, ahová felvételi követelmény az emelt szintű érettségi, nem feltétlenül kell újraérettségizniük. Ugyanis a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával kiválthatják az emelt szintű vizsgát.

Az egyetemek, főiskolák által szervezett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgáért ugyanúgy járhat az 50 többletpont, mint az emelt szintű érettségiért, ha a jelentkező vizsgaeredménye legalább 45 százalékos. Ezt a vizsgát természetesen abból a tárgyból kell teljesíteni, amelyből egyébként felvételi követelmény az emelt szintű érettségi. Ezekre a vizsgákra a felvételi jelentkezési határidejéig (február 15-ig) lehet jelentkezni az E-felvételi rendszerében. Ezt a vizsgát elég egyszer letenni, tehát ha a felvételiző több olyan szakot jelöl meg, ahol ugyanabból a tárgyból kell emelt szintű érettségit tenni, elfogadják az eredményét.

A "régi érettségivel", vagyis 2005 előtt szerzett érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők érettségi vizsgaeredményeit automatikusan középszintű érettségi vizsgának számítják, az érdemjegyek pedig a következő százalékos értékeknek felelnek meg:

jeles (5): 100%,

jó (4): 79%,

közepes (3): 59%,

elégséges (2): 39%.

Felvételi diplomával?

A felvételi pontszámot - egyes szakokon - azonban már megszerzett felsőfokú oklevél alapján is meg lehet kapni. Az alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkezőket oklevelük minősítése alapján is rangsorolhatják. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimumpontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani, ezen felül kaphatják még meg az esetleges többletpontjaikat. Arról, hogy ez melyik egyetem melyik szakán lehetséges, itt olvashattok. Az egyetemek, főiskolák menüpontból ki kell választani azt intézményt, kart és képzést, ahova jelentkeznétek, a táblázat utolsó oszlopában találtok egy "Pontsz. fels. okl. IGEN/NEM" rövidítést (vagyis pontszámítás felsőfokú oklevél alapján), amely alapján egyértelműen kideríthetitek, hogy hová lehet ilyen módon is bekerülni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.