Hány szakot jelölhettek meg a 2019-es felvételin?

Az e-felvételi rendszerében kell megjelölni a kiválasztott szakokat, valamint azt, hogy melyik intézménybe és szakra, milyen képzési szintre, milyen munkarend szerinti képzésre és milyen finanszírozási formára jelentkeztek. De hány képzést jelölhettek meg összesen a 2019-es felvételin?

  • Eduline

A 2019-es felvételin legfeljebb hat jelentkezési helyet jelölhettek meg. Egy jelentkezési helynek számít, ha ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formáját megjelöli, azaz ha az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzés helye és nyelve is azonos, csak a finanszírozási forma tér el. Ezeket természetesen külön sorban kell feltüntetni, vagyis a jelentkezéskor maximum tizenkét sort tölthettek ki - írja a felvételi tájékoztató.

És ki melyik szakra kerül be?

Egy felsőoktatási felvételi eljárásban minden jelentkező csak egy helyre kerülhet be, mégpedig a jelentkezéseinek sorrendjében szereplő első olyan helyre, ahol a felvételi összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.

Mi történik, ha egy képzést két formában is megjelöltem? Melyikre kerülhetek e?

Amennyiben mindkét finanszírozási formát megjelöltétek, a besorolásra a megadott sorrend alapján kerül sor.

Milyen lesz az alkalmassági vizsga a tanárszakokon?

Milyen elemekből áll az alkalmassági vizsga a tanárszakokon? Van-e kötelező irodalom, amelyből készülni kell?

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.