Térfogatszámítás, függvények, halmazok és exponenciális egyenletek is szerepeltek az idei középszintű matekérettségi első feladatsorában, Baloghné Békési Beáta, a matekerettsegi.hu szakmai vezetője szerint az írásbelinek ez a része a 2010 októberinél könnyebb, a 2010 májusinál azonban valamivel nehezebb volt. A példák közül jó néhányat – például a legkisebb közös többszörösre és a legnagyobb közös osztóra vonatkozó feladatot – még így is meg lehetett oldani erős általános iskolai szintű tudással, vagyis a diákok jelentős része valószínűleg legalább a kettest megszerzi.

A középszintű matekérettségi első részének feladatait és a szaktanár által javasolt megoldásokat itt találjátok.

Percről percre követjük az eseményeket, hogy ne maradj le semmiről - a legfrissebb infókat a matekérettségiről itt találod!

A kérdések között két exponenciális egyenlet is szerepelt – ez meglepő, főleg, hogy a helyes megoldásért mindössze egy-egy pontot kapnak a vizsgázók. A középszintű matekérettségi első részében 45 perc alatt 12 feladatot kellett megoldani – mivel viszonylag kevés idő van egy-egy példára, a szaktanárok szerint a diákoknak csak akkor érdemes az eredmények indoklását is leírni, ha ezt az utasítás külön kéri. "Aki gyakorolt az érettségi előtt, annak elég volt a 45 perc a feladatlap kitöltésére, a jó matekosok akár 30 perc alatt is végezhettek" - mondta Baloghné Békési Beáta. Kádár Balázs, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának végzőse korrektnek, megoldhatónak nevezte a 12 feladatot, neki inkább az írásbeli második felével gyűlt meg a baja.

Nehezen értelmezhető feladatok is voltak a második részben

A középszintű matekérettségi második részének feladatait és a szaktanár által javasolt megoldásokat itt találod.

A matekérettségi második részében statisztikai, térgeometriai, koordinátageometriai és valószínűségszámítási feladatok is voltak – a szaktanár szerint a valószínűségszámítás és a statisztikai példa utolsó eleme sokaknak gondot okozhatott, ha nem nézték át alaposan ezeket a típusfeladatokat, értékes pontokat veszíthettek. Baloghné Békési Beáta szerint a térgeometriai példa viszonylag egyszerű volt, így azzal a diákok többségének valószínűleg nem volt problémája, az viszont meglepő, hogy a tavalyi feladatsorhoz hasonlóan az ideiben is van kamatoskamat-számítás.

A II. feladatlap két részre oszlik: a II/A. rész három feladatot tartalmaz, a feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A II/B. rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell megoldani, a tanárok csak ezt a kettőt értékelhetik. A matekerettsegi.hu szakmai vezetője szerint a három példa, a 16-os, a 17-es és a 18-as közül a legtöbb diák valószínűleg a 16-ost, vagyis a 12 cm oldalhosszúságú négyzettel kapcsolatos feladatot, valamint a 18-ast választotta, bár ez utóbbinál a bonyolult szöveg miatt sokan megijedhettek. A 17-es feladatnál szintén bonyolultnak tűnt a képlet. "Pedig valójában ezek sem voltak nagyon nehéz feladatok" - tette hozzá.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola diákja, Kádár Balázs szerint is bonyolult volt a 18-as feladat megfogalmazása. "Túl sok felesleges információ volt a szövegben, ami valójában nem is kellett a példa megoldásához. Azoknak nem volt baja ezzel, akik nem mélyedtek bele a részletekbe" - mondta.

A matekérettségi második részében szereplő feladatok többsége már jóval hosszabb és összetettebb, ezért sokat segíthetett a diákoknak az, ha "feldarabolták" a példákat. „Sokaknak bevált például, hogy egyszerűen letakarják a piszkozatlappal a hosszú feladat b), c) és d) részeit, amíg meg nem oldották az a) részt” – mondta a szaktanár. Itt már fontos szempont a javításnál, hogy a végeredmény indoklása és a részletes számítás is szerepeljen, ezekért ugyanis - még ha a végeredmény nem is stimmel - értékes részpontokat lehet kapni.

Az érettségin használható legális puskákról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline