Fontos változás: nem lesz kötelező a matekérettségi?
Kötelezőből válaszható érettségi tárggyá válhat a történelem és a matematika a szakközépiskolákban, a magyar és az idegen nyelv azonban továbbra is kötelező marad, ha elfogadják az új közoktatási törvény tervezetét.
"Szakközépiskolákban a szakképzettség megszerzéséhez - a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével - egy kötelező és egy kötelezően választandó tantárgy helyett szakmai tantárgyat kell választani" - ez a mondat verte ki a biztosítékot a Történelemtanárok Egyleténél, az új közoktatási törvény koncepciójának legújabb, a szakmai szervezeteknek múlt héten elküldött változata alapján a szakközépiskolásoknak ugyanis a következő években már nem kell matematikából és történelemből is érettségizni, a két tantárgy közül egyet kell majd választani.
Az oktatási államtitkárság szerint a döntés oka, hogy a szakközépiskolák esetében a gimnáziumokkal azonos értékű, legalábbis a továbbtanulás szempontjából versenyképes érettségi és a szakképesítés egyidejű megszerzésére egyetlen megoldást láttak lehetségesnek. Ha két olyan szakmai tárgy szerepel az érettségin, amelyekből kizárólag emelt szinten lehet vizsgázni, akkor ezek egyike a szabadon választható tárgyat váltja ki, ám a másik - értelemszerűen - egy kötelező érettségi tantárgyat. Nem ez az egyetlen változás az érettségi rendszerében - a legfontosabb módosításokról itt olvashatsz.
"A szakközépiskolába járó diákoknak az egyeztetések eredményeként a következő - alapvetően - négyéves képzéssel kell eleget tenniük a szakmai képzés, és a növekvő igényű és színvonalú érettségi követelményeinek. Mindez - mind a szakképző iskolák, mind pedig a szakközépiskolák esetében - nem valósítható meg a közismereti oktatás csorbulása nélkül" - írja az oktatási államtitkárság.
| "Csak tévedés lehet" A Történelemtanárok Egylete hétfői állásfoglalásában azt írta: a közoktatási törvény tervezetében szereplő passzus csak tévedés lehet. Mint kifejtették, egyetértenek azzal, hogy az érettségi vizsga a felkészítő iskolatípustól függetlenül egységes vizsgának tekintendő. Elengedhetetlennek tartják ugyanakkor, hogy a történelem továbbra is kötelező érettségi vizsgatárgy legyen. |
Több ponton módosítják az érettségi rendszerét
Nem ez az egyetlen változás: az oktatási államtitkárság a következő években a felére csökkentené az érettségi tárgyak számát, megszüntetve az olyan vizsgatárgyakat, mint például a testnevelés horvát nyelven, a mikrobiológia vagy a vegyipari ismeretek. Ezekből 2010-ben csupán egy-egy diák érettségizett, ennek ellenére a tételsorokat és a feladatlapokat ugyanúgy össze kellett állítani, mint matematikából vagy angolból. Emelt szinten már idén is kevesebb, nyolcvankilenc helyett harminc tárgyból lehet vizsgázni.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az oktatási államtitkárság megszüntetné az előrehozott érettségi lehetőségét is, a közoktatási tervezetben nem szerepel a 2005-ben bevezetett vizsgatípus. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az eduline-nak adott interjújában külön kiemelte: nem tartja jónak, hogy a diákok egyes tantárgyakból akár tizenöt-tizenhat évesen érettségizhetnek. Több tízezer diák jár rosszul a döntéssel, az előrehozott vizsgafajta ugyanis az őszi érettségi "sztárja", a statisztikák szerint a tanulók több mint fele választotta ezt a típust. 2010 őszén középszinten a legtöbben (10 988 fő) informatikából, angolból (10 128 fő), földrajzból (6943 fő) és németből (4873 fő) érettségizett, emelt szinten pedig szintén az angol nyelv (426 fő), a német (182 fő), a testnevelés (115 fő) és a biológia (79 fő) volt a legnépszerűbb. Az előrehozott érettségi megszüntetéséről bővebben itt olvashatsz.
eduline/mti
