Bőségesen álltak az érettségizők rendelkezésére a források, cserébe viszont több önállóságot vártak tőlük a feladat összeállítók az idei történelem érettségin. Az eduline által megkérdezett szaktanár szerint jobban kellett kombinálniuk a diákoknak, ha jól akarták megoldani a feladatsort.
"Mintha szándékosan úgy rakták volna össze a feladatokat idén, hogy többet kelljen agyalni rajtuk" - vélekedik Lőrinc László, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium történelem tanára. "Tiszta és világos volt a feladatsor, egy-két helyen találtam csak apróbb beugratásokat benne. Például a harmadik feladatban, ahol egy nevet (Szt. Istvánét) kétszer is be kellett írni, illetve ugyanitt Ulászlót nem biztos, hogy mindenkinek fejből tudni kell közép fokon. Utóbbi viszont szerepelt az atlasz kronológiájában illetve egy későbbi esszé feladatban, és aki itt fellelte, és felismerte, hogy ugyanarról a korról van szó, az visszalapozhatott, és beírhatta a helyes megoldást."
Egy-két technikai apróság megzavarhatta a kitöltőket, így az első feladatnál ügyelni kellett arra, hogy ne a számokat, hanem a betűket írják be a térképre, mert ez zárta ki azt, hogy a Szentföldhöz Szent Pált vagy Mózest jelölje be. "Az ötös feladatban találtam az idei legnagyobb furcsaságot, itt konkrétan százalékot kellett számolniuk a gyerekeknek az egyik kérdésnél, ami szokatlan egy töriérettségiben." Ezen kívül szerinte az is elképzelhető, hogy sokakat megzavart a kilences feladatnál az, hogy nagyon kevés helyet hagytak a válaszoknak, ilyenkor azzal megy el az idő, hogy hogyan lehet egy sorban megfogalmazni egy gondolatot.
"Az esszé kérdésekkel kapcsolatban jónak tartom azt, hogy mindenhol elegendő forrásanyag, illetve térkép állt rendelkezésre, és el is várták a diákoktól, hogy ezeket felhasználva, gondolkodva keresessék meg a válaszokat" - mondja a szaktanár. Helyenként a forrás részben másról szólt, és nagyon oda kellett figyelni a feladatra, hogy a diák ne mechanikusan azt írja, amit a forrás elsőre sugall, hanem valóban a kért témát fejhtse ki. (Pl. a 14.-ben nem a nők ruházatáról vagy általában az emancipációról, hanem a női munkavállalásról, a 15.-ben pedig nem a török elleni harcról, hanem Magyarország e téren mutatkozó lehetőségeiről kellett írni. "Idén csak érintőlegesen került szóba a feladatlapon az 1919 utáni egyetemes történelem, de ezzel együtt elmondható, hogy egy kiegyensúlyozott és jól felépített dolgozatot sikerült letenni az érettségző diákok elé."
A feladatsort és az általunk javasolt megoldásokat itt találod.
eduline
