A diplomások körében gyengébb a Fidesz támogatottsága – ezt Gulyás Gergely is elismerte. A miniszter szerint ugyanakkor nem érdemes kizárólag a budapesti egyetemekből kiindulni, ahol zömében kormánykritikus hallgatók tanulnak – úgy látja, a vidéki intézményekben jóval árnyaltabb a kép.
A miniszter az Indexnek adott interjúban elismerte: a leggazdagabb és legmagasabban képzett választók között kisebb a kormánypártok támogatottsága, mint az alacsonyabb végzettségűek körében. Ezt részben demográfiai okokkal magyarázta, mondván: a fiatalabb korosztályokban magasabb a diplomások aránya, és ők kevésbé támogatják a kormányt.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sok értelmiségi mégis a „polgári kormányzás” mellett áll, különösen azok, akik mélyebben foglalkoznak politikával.
Gulyás szerint általános jelenség, hogy a modern politika és az értelmiségi attitűd között nő a feszültség. Ennek oka, hogy a politika egyre inkább a médiatér – különösen a közösségi média – logikájához igazodik, ahol rövid, leegyszerűsített üzenetek dominálnak.
A miniszter úgy fogalmazott:
Ha valaki klasszikus értelemben vett értelmiségi gondolkodást, intellektuális tartalmat keres a magyar politikában, azt még mindig a jobboldalon találja meg. Az ellenzéki oldalon a képesség is szinte teljesen hiányzik.
A kommunikációt érő kritikákra reagálva azt mondta: a leegyszerűsítés a politikai műfaj sajátossága. Szerinte egy-egy kérdést – például a migrációt – lehet rövid szlogenekben és részletes elemzésekben is tárgyalni.
Hozzátette, hogy a kormány több tagjának hosszabb megszólalásai között is találni „színvonalas, tényekre és érvekre épülő” gondolatokat. Példaként említette Navracsics Tibort, Lantos Csabát és Bóka Jánost.
Egyre több diplomát osztanak ki, miközben az alapvető készségek mélyrepülésben vannak
Az interjúban szóba került az is, hogy több budapesti egyetemen – például a Corvinus Egyetemen vagy az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán – többségében kormánykritikus hallgatók tanulnak.
Gulyás szerint azonban nem helyes kizárólag ezekből általános következtetéseket levonni, mert a vidéki egyetemeken szerinte árnyaltabb a kép. Azt is kiemelte, hogy Budapest politikailag sajátos közeg, ahol ritkán volt tartós jobboldali többség.
A fiatalok kritikus hozzáállását természetesnek nevezte, különösen egy hosszú ideje kormányzó erővel szemben. Ugyanakkor úgy fogalmazott: tágabb perspektívából nézve a kormány képviseli a „lázadó” álláspontot Európában.
A fiatalok természetüknél fogva kritikusabbak, lázadóbbak. Egy 16 éve kormányzó erővel szemben ez érthető. Ha azonban tágabb perspektívából nézzük a világot, akkor kár ellenünk lázadni, mert mi magunk vagyunk a lázadók. Európában a béke melletti és migráció elleni kiállással mi vagyunk Dávid a brüsszeli Góliáttal szemben.
– fejtette ki Gulyás Gergely.
Gulyás Gergely a mai kormányinfón azt nyilatkozta, hogy mikor elment a február végén tartott kecskeméti kampányfórumra, nem derült ki számára, hogy egy iskola épületében van.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
