Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján ezek a legjobb gazdasági képzést nyújtó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az élen álló Corvinus eredménye nem meglepő: az egyetem a 2009-es és a 2010-es Felvi-rangsorban is a legjobb minősítést kapta, két egyetemi karral is szerepel az első tízben.

A Debreceni Egyetem gazdasági kara azonban több helyet javított az elmúlt években: míg 2009-ben „csupán” a hetedik volt a rangsorban, 2010-ben már a negyedik, idén pedig a második lett. Ugyancsak nagy nyertes a Zsigmond Király Főiskola, a Kaposvári Egyetem, valamint a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara - ez utóbbi a 2009-es tizedik helyhez képest idén az ötödiket szerezte meg.

Hallgatók és oktatók: milyen a sorrend?

A felvett hallgatók átlagos pontszáma a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi, valamint Közgazdaságtudományi Karán, illetve a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán volt a legmagasabb, 2010-ben meghaladta a 450-et. A legjobb középiskolák hallgatói legnagyobb arányban szintén a BCE és a BME képzéseire járnak.

A PhD-hallgatók száma alapján a Pécsi Tudományegyetem vezet a Szent István Egyetem előtt - míg az egy OTDK-helyezésre jutó nappali tagozatos hallgatók száma a Debreceni Egyetem gazdasági karán a legkedvezőbb.

Az oktatói kiválóság rangsorában szintén a Pécsi Tudományegyetem áll az élen a BCE Gazdálkodástudományi Kara, valamint a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kara előtt. A kandidátusi fokozattal rendelkező oktatók aránya a BCE-n, a PhD-fokozatúaké a debreceni karon, az akadémiai doktoroké a ZSKF-en a legmagasabb, az egy minősített oktatóra jutó hallgatók számát tekintve pedig a Tomori Pál Főiskola előzte meg a többi felsőoktatási intézményt.

Gazdasági képzések: évek óta a csúcson

2010-ben is taroltak a gazdasági képzések – már ami a jelentkezők számát illeti. A tíz legnépszerűbb szak közül öt gazdasági, az abszolút kedvenc ismét a turizmus-vendéglátás lett: bár kevesebben jelentkeztek a képzésre, mint egy évvel korábban, még így is csaknem 4400-an jelölték meg első helyen. A diákoknak a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán kellett a legtöbb (446) pontot összegyűjteniük, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán 418 pontot, a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján (idén már a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola része) pedig 409 pontot követeltek meg a a turizmus-vendéglátás szakra jelentkezőktől.

A 2010-es felvételi időszak második legnépszerűbb képzése a gazdálkodás és menedzsment lett, amely közel négyezer diákot vonzott – nekik a költségtérítéses képzéshez is legalább 406 pontot kellett összegyűjteniük. Évek óta a top 10-ben szerepel a pénzügy és számvitel (2735 jelentkező) és a kereskedelem és marketing (1956 jelentkező), a nemzetközi gazdálkodás (2350 jelentkező) azonban idén jutott be először a legnépszerűbb képzések közé.

Idén egyetlen felsőoktatási intézmény sem kérte jelentkezőitől a maximális 480 pontot, a legtöbb, 462 és 453 pont azonban a Budapesti Corvinus Egyetem két gazdasági képzéséhez kellett: a nemzetközi gazdálkodáshoz, valamint a gazdálkodás és menedzsmenthez.

Szabó Fruzsina
eduline