Jó hír a felvételizőknek: ugyanannyian tanulhatnak majd ingyen a Corvinuson, mint eddig?

Megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a felsőoktatásban – írja közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely szerint a Corvinuson 2020-tól ugyanannyi térítésmentes hallgatói hely lesz, mint amennyit jelenleg biztosít az állam.

  • Eduline
Fazekas István

„Minden ellenkező állítással szemben nem szűnnek meg az államilag finanszírozott helyek a hazai felsőoktatásban. Tudatosan álhíreket terjesztenek és politikailag kihasználják a diákokat azok, akik a Corvinus Egyetem átalakításának félremagyarázott következményeivel alaptalanul riogatnak” – olvasható a minisztérium közleményében.

Az innovációs tárca szerint a cél az, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem 2030-ra bekerüljön a világ 200, Európa 100 legjobb egyeteme közé, és nemzetközi szinten is versenyképes diplomát tudjon garantálni. „Az egyetem a kihívásokhoz rugalmasabban igazodó keretfeltételek kialakítása érdekében jövő júliustól egy állami alapítású közhasznú alapítvány fenntartásában működik” – írják, hozzátéve: arra számítanak, hogy az új működési és fenntartási modell megerősíti az egyetem pénzügyi helyzetét, megnyitja az utat az intézmény fejlesztése előtt, ezzel az oktatók és a hallgatók számára is több lehetőséget teremt.

A Corvinus 2020-tól új ingyenes képzési forma bevezetésével biztosít a jelenlegi államilag finanszírozott helyekével megegyező számú, több ezer térítésmentes képzési helyet. A tervezett változások a jelenlegi hallgatókat és a 2019-ben jelentkezőket nem érintik – írják.

Átalakíthatják az egész magyar felsőoktatást: nem lesznek állami egyetemek?

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egyértelműen a Corvinus-modell kiterjesztéséről beszélt egy rendezvényen a hétvégén - írja a hvg.hu, hozzátéve: információik szerint mindez arról szól, hogy a nehézkes államháztartási intézményi formából előbb-utóbb ki kell "szabadítani" az egyetemeket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.