Valóban méltánytalan lenne, ha a következő tanévben vagy később érettségizők hátrányosabb helyzetbe kerülnének az idei évben vizsgát tevő társaiknál – így reagált a Történelemtanárok Egylete arra, hogy 11. évfolyamosok petíciót indítottak: azt szeretnék elérni, hogy ők is használhassák majd a történelemérettségin a kronológiát tartalmazó, „régi” történelmi atlaszt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a diákok azt írják a petícióban: szükségük van a kronológiát tartalmazó történelmi atlaszra, „hiszen ez az évfolyam még nem az új, átírt atlaszokból kezdett tanulni, nem azokat használhattuk különböző felmérőknél, hanem a jogszabály előtti atlaszokat”.
Hozzáteszik: a tanagyag nagysága miatt szeretnék használni az évszámokat tartalmazó atlaszt. „Szeretnénk, ha a történelemoktatás kritikus gondolkodást adna számunkra, nem pedig kizárólag a lexikális tudásunkat fejlesztené. A kronológia legalább olyan fontos a történelem érettséginél, mint a függvénytáblázat a matematika érettséginél” – írják.
Harcba kezdtek a régi történelmi atlaszért a jövőre érettségiző diákok: itt a petíciójuk
Már több százan írták alá azt a petíciót, amelyet 2019-ben érettségiző középiskolások indítottak: azt szeretnék elérni, hogy ők is használhassák majd a történelemérettségin a kronológiát tartalmazó, „régi" történelmi atlaszt. „Azok a diákok, akik 2019-ben fognak érettségizni, a hatályos jogszabályok szerint már nem használhatnak kronológiás atlaszt.
A Történelemtanárok Egylete – a szervezetnek komoly szerepe volt abban, hogy a 2017-es őszi és a 2018-as tavaszi érettségin a diákok a kronológiát tartalmazó atlaszt is használhatták – közleményében azt írja, egyetértenek a diákokkal, a történelemoktatásnak nem a lexikális tudást kell fejlesztenie, hanem inkább a kritikus gondolkodásra kell nevelnie.
„A TTE szerint méltánytalan lenne, ha a következő tanévben vagy később érettségizők hátrányosabb helyzetbe kerülnének az idei évben vizsgát tevő társaiknál” – emelik ki, hozzátéve: örömmel tapasztalják, hogy a diákok kiállnak érdekeik védelméért, ezért csatlakoznak a felhívásukhoz, és arra kérik tagjaikat, kollégáikat, az érintett diákokat és családtagjaikat, hogy amennyiben egyetértenek, támogassák aláírásukkal a diákok kezdeményezését.
Ennek nem fognak örülni a középiskolások: kronológia helyett időszalag került az új atlaszba
"Ha a diák nincs tisztában az Aranybulla keletkezésének évszámával, akkor ennek az ismeretnek a megszerzéshez a térkép és az atlasz semmivel sem fog hozzájárulni" - írja az OFI 2017-es történelmi atlaszának "kronológiájáról" Hidas Gábor térképész. "Kronológia helyett egy nagyon leegyszerűsített időszalag került az atlaszba, középiskolai szinten ennek indokoltsága megkérdőjelezhető.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
