„Aki az érettségin veszi először kezébe a történelmi atlaszt, csak ront a saját helyzetén, nagyon sok idő megy majd el a keresgéléssel” – mondja Mozsolics Péter, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője. A Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének oktatója azt tanácsolja az érettségizőknek, hogy a tanuláshoz ne csak a tankönyvet és a jegyzetet vegyék elő, hanem az atlaszt is, így gyorsan meg lehet jegyezni, hol találják a különböző történelmi eseményeket.
„Aki végig így tanul, tudni fogja, hogy milyen témaköröket dolgoz fel az atlasz, milyen évszámok vannak benne” – teszi hozzá. Mozsolics Péter szerint a középiskolai tananyagnak körülbelül húsz százalékát fedik le az atlaszban lévő térképek, ábrák és képek: bőséges anyag van például az ipari forradalomról és a korstílusokról, az atlasz végén pedig évszámgyűjteményt találnak a diákok. Persze ebben sem szerepel az összes történelmi esemény évszáma, így a tanulást nem lehet megúszni, viszont ellenőrzésre tökéletes.
Milyen atlaszt lehet vinni az érettségire?
Kizárólag olyan példányt szabad bevinni az érettségire, amelyben semmiféle jegyzet nincs. „Egy aláhúzás, egy kiemelés sem lehet benne, a kiadványokat a középszintű írásbelin is ellenőrzik, az emelt szintű vizsgán pedig még szigorúbban veszik ezt a szabályt” – mondja Mozsolics Péter, hozzátéve: ma már többféle atlasz van forgalomban, mindenki a saját tanárát kérdezze meg arról, hogy melyiket érdemes bevinni a vizsgára.
A történelmi atlaszt egyébként a teljes középszintű írásbelin lehet használni - vagyis a 10-12 rövid feladat, valamint a három esszéfeladat megoldásához is -, az emelt szinten vizsgázók azonban csak az esszéfeladatoknál vehetik elő.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
