Tartós betegség esetén is jár a többletpont a felvételin?

A tartós betegség miatt is kaphatok többletpontot az egyetemi felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Akkor is kaphatok többletpontot fogyatékosság jogcímen, ha tartósan voltam beteg?

A felsőoktatási felvételi eljárás során a megfelelően igazolt fogyatékosság esetén többletpont adható.

Fontos hangsúlyozni, hogy tartós vagy krónikus betegség nem tartozik a fogyatékosság kategóriájába. Szintén nem tartozik ebbe a kategóriába az, ha valaki tanulási nehézséget igazol. Így sajnos tartós betegség esetén nem jár többletpont.

A szakértői véleményről részletesen a Felvi ír.

Fogyatékosságért legfeljebb 40 többletpont kapható.

Az idei felvételivel kapcsolatban minden cikket megtalálsz itt.

Így kapható többletpont a felvételin fogyatékosságért

Hogyan kell megfelelően igazolni a fogyatékosságot? A fogyatékosság többféle lehet, ám ezt mindenképp hivatalos iratokkal kell igazolni. Fontos, hogy a tartós- vagy krónikus betegség nem tartozik bele ebbe a körbe, azért pluszpont nem adható. A tanulási nehézséggel szinten ez a helyzet, ezek nem számítanak fogyatékosságnak. A fogyatékosság csak részletes szakértői véleménnyel igazolható.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.