Ilyenek a pontozási szabályok a középszintű szóbeli érettségin: biológia

Milyen szempontok alapján értékelik a tanárok a középszintű szóbeli biológiaérettségit? Itt minden részletet megtaláltok.

  • Eduline
Shutterstock

A középszintű, szóbeli bioszérettségin maximum 50 pontot szerezhettek, valamennyi tételhez két feladat tartozik: az A feladatra 20, a B feladatra 25 pontot kaphattok, a feleletek felépítését, a nyelvi kifejezőképességet további 5 ponttal értékelhetik a tanárok (a teljes tájékoztatót itt találjátok).

Az A feladat értékelése:

oktatas.hu
oktatas.hu

A B feladat értékelése:

Az Oktatási Hivatal oldalán közzétett tájékoztató szerint az érvelés alapjul szolgáló tények ismeretére maximum 20-25 pontot kaphattok, a véleményalkotás módjára, az ellentétes vélemények összevetésére 0-5 pontot kaphattok, vagyis a maximális pontszám 25.

A felelet felépítésének és előadásának értékelése:

ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő 5 pont

ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók 4 pont (pl. a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz)

ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel pótlólag sikeresen megválaszolta 3 pont

ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült 2 pont

ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés 1 pont

ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához 0 pont

A 2017-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Emelt szintű biológia érettségi felkészítő

Online képzés célja: Az előkészítő a 2018 májusi emelt szintű biológia érettségi írásbeli és szóbeli vizsgájára készít fel. | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi, nyelvvizsga , Érettségi felkészítők , Középiskola, érettségi felkészülés

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.