Felvételizők figyelem: bukhatjátok az egyetemet, ha ezekre a vizsgákra nem mentek el

Jelentkeztetek a pótfelvételire, és olyan szakot jelöltetek meg, amely alkalmassági, gyakorlati vagy felvételi vizsgát ír elő? Vigyázzatok: nem küldenek külön behívó levelet.

  • Eduline

Ha a felsőoktatási intézmények alkalmassági, gyakorlati vizsgát vagy – elsősorban mesterképzésekben – felvételi vizsgát írnak elő, azt a pótfelvételi hirdetményben jelzik, és közlik annak időpontját is. Az idő rövidsége miatt a vizsgára külön behívó levelet általában nem küldenek - hívja fel a figyelmet a Felvi.

A ponthatárokat előreláthatólag 2018. augusztus 24-én hirdetik ki, ekkor dől el, ki került be az általa megjelölt képzésre.

A felvettek a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a ponthatárok kihirdetését követően a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.

A 2018-as pótfelvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Most már igazi egyetemisták vagytok? Derítsétek ki

Közületek sokan szeptemberben kezditek az egyetemet, főiskolát. Már igazi egyetemistává avanzsáltatok? Mennyire ismeritek a következő fogalmakat? Ezekkel a kifejezésekkel sokat fogtok találkozni a következő időszakban.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.