Száznyolcvanöt jelentkezőből csak egy diákot nem vettek fel a Szegedi Tudományegyetem osztatlan tanárképzésére - írja...
Száznyolcvanöt jelentkezőből csak egy diákot nem vettek fel a Szegedi Tudományegyetem osztatlan tanárképzésére - írja a delmagyar.hu. Homoki-Nagy Mária, az intézmény oktatási rektorhelyettese a lapnak azt mondta, országosan 1300-an felvételiztek az új pedagógiai szakokra, ahhoz azonban, hogy a tanárhiány csökkenjen, legalább 2000-2500 hallgatóra lenne szükség.
"A másik probléma, hogy a bolognai tanárképzést is meghagyták, a kettő pedig konkurál egymással. Az új rendszert még szoknunk kell, szeptemberben konzultálunk az érintettekkel, mindenki elmondja a véleményét, tapasztalatait" – tette hozzá.
Az új rendszerben a hallgatók mind kétszakosok, 10 és 12 féléves képzéseken. Három év után kell eldönteniük, hogy általános iskolai vagy gimnáziumi pedagógusnak tanulnak tovább. Az általános iskolás oktatóra még négy, a középiskolaira hat félév vár, két féléves gyakorlattal együtt. A végzés után is szigorú vizsga vár a pályakezdő tanárokra - erről itt olvashattok.
Homoki-Nagy Mária szerint nagyon nehéz volt eldönteni, hogy a jelentkezők milyen szakot választanak majd, így az egyetemek minden szakot minden szakkal párosítottak. Így fordulhatott elő, hogy matematika-spanyol, erkölcstan-testnevelés vagy éppen kémia-ének pár is megjelent a lehetőségek között.
A szakpárok töredékére volt csak jelentkező, a legnépszerűbb Szegeden a magyar-történelem lett. A rektorhelyettes szerint korábban el kellett volna törölni azokat a szakpárokat, amelyekre senki nem jelentkezett márciusig, ez azonban elmaradt.
"Le kell vonnunk a következtetéseket, javítani a hibákat, és picit irányítanunk kell a diákságot. Ha azt szeretnénk, hogy piacképes diplomát kapjanak, akkor olyan tanárnak kell őket képezni, akinek van óraszáma. A Nemzeti alaptanterv előírja, hogy 22–26 óra kötelező hetente. Ha valaki matematika-média szakon végez, nem lesz ennyi órája. Nincs olyan tankerületi igazgató, aki majd alkalmazza őket" – hangsúlyozta.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
