"Erre készültek a diákok" - tanárokat kérdeztünk a németérettségiről

Nem érte meglepetés a diákokat a középszintű németérettségin – mondták az eduline-nak nyilatkozó nyelvtanárok, akik szerint korrekt tesztet kaptak a vizsgázók.

  • Eduline
Fazekas István

„Korrekt, az A2-B1 szintnek megfelelő volt az írásbeli, a feladatok struktúrája, a megadott szövegek témája sem volt szokatlan, fel lehetett rá készülni” – mondta az eduline-nak Dóka Dezső Kálmán, a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium német-földrajz szakos tanára, aki szerint a középszintű írásbeli első, olvasott szöveg értését mérő feladatsorának megoldására elegendő időt kaptak a vizsgázók, „ezek a témák közel is állnak hozzájuk, és a nyelvkönyvekben is vannak hasonlók”.

A középszintű németérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű németérettségi hivatalos megoldása

Hornung Zsuzsanna, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium némettanára szerint is korrekt volt a feladatsor, nagy meglepetés nem érte a vizsgázókat. „Az olvasott szöveg értését mérő rész negyedik feladata olyan típusú volt, amilyet nem szeretnek a diákok. Rekonstruálni kellett a szöveget, de az előre- és visszautalásokat, a kötőszavakat könnyű volt megtalálni, ezért nem jelenthetett nehézséget” – mondta.

A középszintű németérettségi első részének nem hivatalos, szaktanárok által kidolgozott megoldása

A nyelvhelyességi feladatsor nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg

A harmadik - hallott szöveg értését tesztelő - feladatsort itt találjátok

Milyen feladatokat kell megoldani a németérettségi negyedik, íráskészséget vizsgáló részében?

Milyen témákat kaptak a vizsgázók a németérettségi első részében?

Elsőként szeretnétek értesülni a középszintű németérettségi nem hivatalos, szaktanárok által kidolgozott megoldásairól? Itt találjátok folyamatosan frissülő összefoglalónkat.

Bácskai Anna, az Euro Nyelvvizsga Központ vizsgáztatója szerint sem volt nehéz a teszt, „egyedül az olvasott szöveg értését mérő részben voltak félrevezető feladatrészek”. Hozzátette: az első rész harmadik – Strasse als Spielort – Kinder vor 60 Jahren című cikkhez kapcsolódó – feladatánál egy-egy információt kértek a vizsgázóktól, „pedig több válasz is megfelelt volna, ez pedig épp a jó nyelvtudású diákokat zavarhatta meg”.

Nyelvhelyesség és magnóhallgatás

Dóka Dezső Kálmán szerint a nyelvhelyességi teszt első két feladatát „rutinból meg lehetett oldani. A némettanár egyedül a hallott szöveg értését mérő rész második feladatában talált egy kétesélyes pontot, „a harmadik szöveg, a rádióriport gyors, pörgő volt ugyan, de a hozzá kapcsolódó feladatokat meg lehetett oldani”.

„A nyelvhelyességi teszt első két feladata inkább A1-es szintű volt, vagyis a megszokottnál könnyebb. Ehhez képest nagy ugrás volt a harmadik feladat, a tanítványaim ezt találták a legnehezebbnek, igyekezniük kellett, hogy időben befejezzék” – mondta Hornung Zsuzsanna, hozzátéve: a hallás utáni szövegértés rész harmadik, au pairekről szóló hanganyagát a beszédtempó miatt volt nehezebb megérteni, „de a szöveghez kapcsolódó kérdések olyanok voltak, amelyekről előre lehetett gondolkodni, ezért ez a feladat sem volt különösebben nehéz”.

Íráskészség

„A megadott terjedelem – az első feladatnál 50-80 szavas levelet, a másodiknál 100-120 szót lehetett írni – szűkös azoknak, akik szépen megfogalmazott, gazdag szöveget készítettek volna” – mondta Bácskai Anna, az Euro Nyelvvizsga Központ vizsgáztatója az érettségi negyedik, íráskészséget mérő részéről.

Dóka Dezső Kálmán szerint az első feladatot – egy meghívásra kellett válaszolni – minden vizsgázó rutinból meg tudta oldani, a két választható feladat bonyolultabb volt, „de mivel a nyári munkáról és a tanulásról mindenkinek vannak háttérismeretei, bármelyiket választhatták, korrektek voltak a szempontok”. Egyetért ezzel Hornung Zsuzsanna is, aki szerint az első feladatot gyenge A2-es tudással is meg lehetett oldani, „szimpatikus volt, hogy a feladat készítői kérdésekkel is segítették a vizsgázókat”. Hozzátette: a nyári munkáról és a tanulásról szóló fogalmazás közül a diákok többsége valószínűleg az elsőt választotta, „elég jól begyakoroltuk ezt a levélformát, csak arra kellett figyelniük, hogy minden megadott szempontra kitérjenek”.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.