Nem érte meglepetés a diákokat a középszintű németérettségin – mondták az eduline-nak nyilatkozó nyelvtanárok, akik szerint korrekt tesztet kaptak a vizsgázók.
„Korrekt, az A2-B1 szintnek megfelelő volt az írásbeli, a feladatok struktúrája, a megadott szövegek témája sem volt szokatlan, fel lehetett rá készülni” – mondta az eduline-nak Dóka Dezső Kálmán, a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium német-földrajz szakos tanára, aki szerint a középszintű írásbeli első, olvasott szöveg értését mérő feladatsorának megoldására elegendő időt kaptak a vizsgázók, „ezek a témák közel is állnak hozzájuk, és a nyelvkönyvekben is vannak hasonlók”.
A középszintű németérettségi hivatalos megoldása
Az emelt szintű németérettségi hivatalos megoldása
Hornung Zsuzsanna, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium némettanára szerint is korrekt volt a feladatsor, nagy meglepetés nem érte a vizsgázókat. „Az olvasott szöveg értését mérő rész negyedik feladata olyan típusú volt, amilyet nem szeretnek a diákok. Rekonstruálni kellett a szöveget, de az előre- és visszautalásokat, a kötőszavakat könnyű volt megtalálni, ezért nem jelenthetett nehézséget” – mondta.
A középszintű németérettségi első részének nem hivatalos, szaktanárok által kidolgozott megoldása
A nyelvhelyességi feladatsor nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg
A harmadik - hallott szöveg értését tesztelő - feladatsort itt találjátok
Milyen feladatokat kell megoldani a németérettségi negyedik, íráskészséget vizsgáló részében?
Milyen témákat kaptak a vizsgázók a németérettségi első részében?
Bácskai Anna, az Euro Nyelvvizsga Központ vizsgáztatója szerint sem volt nehéz a teszt, „egyedül az olvasott szöveg értését mérő részben voltak félrevezető feladatrészek”. Hozzátette: az első rész harmadik – Strasse als Spielort – Kinder vor 60 Jahren című cikkhez kapcsolódó – feladatánál egy-egy információt kértek a vizsgázóktól, „pedig több válasz is megfelelt volna, ez pedig épp a jó nyelvtudású diákokat zavarhatta meg”.
Nyelvhelyesség és magnóhallgatás
Dóka Dezső Kálmán szerint a nyelvhelyességi teszt első két feladatát „rutinból meg lehetett oldani. A némettanár egyedül a hallott szöveg értését mérő rész második feladatában talált egy kétesélyes pontot, „a harmadik szöveg, a rádióriport gyors, pörgő volt ugyan, de a hozzá kapcsolódó feladatokat meg lehetett oldani”.
„A nyelvhelyességi teszt első két feladata inkább A1-es szintű volt, vagyis a megszokottnál könnyebb. Ehhez képest nagy ugrás volt a harmadik feladat, a tanítványaim ezt találták a legnehezebbnek, igyekezniük kellett, hogy időben befejezzék” – mondta Hornung Zsuzsanna, hozzátéve: a hallás utáni szövegértés rész harmadik, au pairekről szóló hanganyagát a beszédtempó miatt volt nehezebb megérteni, „de a szöveghez kapcsolódó kérdések olyanok voltak, amelyekről előre lehetett gondolkodni, ezért ez a feladat sem volt különösebben nehéz”.
Íráskészség
„A megadott terjedelem – az első feladatnál 50-80 szavas levelet, a másodiknál 100-120 szót lehetett írni – szűkös azoknak, akik szépen megfogalmazott, gazdag szöveget készítettek volna” – mondta Bácskai Anna, az Euro Nyelvvizsga Központ vizsgáztatója az érettségi negyedik, íráskészséget mérő részéről.
Dóka Dezső Kálmán szerint az első feladatot – egy meghívásra kellett válaszolni – minden vizsgázó rutinból meg tudta oldani, a két választható feladat bonyolultabb volt, „de mivel a nyári munkáról és a tanulásról mindenkinek vannak háttérismeretei, bármelyiket választhatták, korrektek voltak a szempontok”. Egyetért ezzel Hornung Zsuzsanna is, aki szerint az első feladatot gyenge A2-es tudással is meg lehetett oldani, „szimpatikus volt, hogy a feladat készítői kérdésekkel is segítették a vizsgázókat”. Hozzátette: a nyári munkáról és a tanulásról szóló fogalmazás közül a diákok többsége valószínűleg az elsőt választotta, „elég jól begyakoroltuk ezt a levélformát, csak arra kellett figyelniük, hogy minden megadott szempontra kitérjenek”.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
