„Korrekt, az A2-B1 szintnek megfelelő volt az írásbeli, a feladatok struktúrája, a megadott szövegek témája sem volt szokatlan, fel lehetett rá készülni” – mondta az eduline-nak Dóka Dezső Kálmán, a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium német-földrajz szakos tanára, aki szerint a középszintű írásbeli első, olvasott szöveg értését mérő feladatsorának megoldására elegendő időt kaptak a vizsgázók, „ezek a témák közel is állnak hozzájuk, és a nyelvkönyvekben is vannak hasonlók”.
A középszintű németérettségi hivatalos megoldása
Az emelt szintű németérettségi hivatalos megoldása
Hornung Zsuzsanna, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium némettanára szerint is korrekt volt a feladatsor, nagy meglepetés nem érte a vizsgázókat. „Az olvasott szöveg értését mérő rész negyedik feladata olyan típusú volt, amilyet nem szeretnek a diákok. Rekonstruálni kellett a szöveget, de az előre- és visszautalásokat, a kötőszavakat könnyű volt megtalálni, ezért nem jelenthetett nehézséget” – mondta.
A középszintű németérettségi első részének nem hivatalos, szaktanárok által kidolgozott megoldása
A nyelvhelyességi feladatsor nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg
A harmadik - hallott szöveg értését tesztelő - feladatsort itt találjátok
Milyen feladatokat kell megoldani a németérettségi negyedik, íráskészséget vizsgáló részében?
Milyen témákat kaptak a vizsgázók a németérettségi első részében?
Elsőként szeretnétek értesülni a középszintű németérettségi nem hivatalos, szaktanárok által kidolgozott megoldásairól? Itt találjátok folyamatosan frissülő összefoglalónkat.
Bácskai Anna, az Euro Nyelvvizsga Központ vizsgáztatója szerint sem volt nehéz a teszt, „egyedül az olvasott szöveg értését mérő részben voltak félrevezető feladatrészek”. Hozzátette: az első rész harmadik – Strasse als Spielort – Kinder vor 60 Jahren című cikkhez kapcsolódó – feladatánál egy-egy információt kértek a vizsgázóktól, „pedig több válasz is megfelelt volna, ez pedig épp a jó nyelvtudású diákokat zavarhatta meg”.
Nyelvhelyesség és magnóhallgatás
Dóka Dezső Kálmán szerint a nyelvhelyességi teszt első két feladatát „rutinból meg lehetett oldani. A némettanár egyedül a hallott szöveg értését mérő rész második feladatában talált egy kétesélyes pontot, „a harmadik szöveg, a rádióriport gyors, pörgő volt ugyan, de a hozzá kapcsolódó feladatokat meg lehetett oldani”.
„A nyelvhelyességi teszt első két feladata inkább A1-es szintű volt, vagyis a megszokottnál könnyebb. Ehhez képest nagy ugrás volt a harmadik feladat, a tanítványaim ezt találták a legnehezebbnek, igyekezniük kellett, hogy időben befejezzék” – mondta Hornung Zsuzsanna, hozzátéve: a hallás utáni szövegértés rész harmadik, au pairekről szóló hanganyagát a beszédtempó miatt volt nehezebb megérteni, „de a szöveghez kapcsolódó kérdések olyanok voltak, amelyekről előre lehetett gondolkodni, ezért ez a feladat sem volt különösebben nehéz”.
Íráskészség
„A megadott terjedelem – az első feladatnál 50-80 szavas levelet, a másodiknál 100-120 szót lehetett írni – szűkös azoknak, akik szépen megfogalmazott, gazdag szöveget készítettek volna” – mondta Bácskai Anna, az Euro Nyelvvizsga Központ vizsgáztatója az érettségi negyedik, íráskészséget mérő részéről.
Dóka Dezső Kálmán szerint az első feladatot – egy meghívásra kellett válaszolni – minden vizsgázó rutinból meg tudta oldani, a két választható feladat bonyolultabb volt, „de mivel a nyári munkáról és a tanulásról mindenkinek vannak háttérismeretei, bármelyiket választhatták, korrektek voltak a szempontok”. Egyetért ezzel Hornung Zsuzsanna is, aki szerint az első feladatot gyenge A2-es tudással is meg lehetett oldani, „szimpatikus volt, hogy a feladat készítői kérdésekkel is segítették a vizsgázókat”. Hozzátette: a nyári munkáról és a tanulásról szóló fogalmazás közül a diákok többsége valószínűleg az elsőt választotta, „elég jól begyakoroltuk ezt a levélformát, csak arra kellett figyelniük, hogy minden megadott szempontra kitérjenek”.
