Egy héten öt vizsga? Nem változtat az érettségin a minisztérium

Nem változtatna az érettségi vizsgák beosztásán az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) - derül ki a tárca parlamenti államtitkárának válaszából. Oláh Lajos DK-s képviselő tette fel azt az írásbeli kérdést, mi a véleménye a minisztériumnak az "egy hét-egy érettségi vizsga" rendszerről.

  • Eduline
Túry Gergely

Rétvári Bence államtitkár szerint egyelőre nem érkezett erről szakmai javaslat, de egyébként sem tartanák jónak, ha egy héten csak egy érettségi vizsgát tartanának a középiskolákban.

Jelenleg a vizsgaidőszak első hetében magyarból, matematikából, történelemből, angolból és németből érettségiznek a diákok - ezek közül az első három kötelező, míg az idegen nyelvekből előrehozott érettségit is tehetnek a középiskolások. Vagyis ha valakinek a választott tárgya a német, első tanult idegen nyelve pedig az angol (vagy fordítva), az is előfordulhat, hogy öt napon keresztül folyamatosan vizsgázik.

Az Emmi államtitkára szerint ha egy héten csak egy tárgyból lehetne érettségi vizsgát tartani, az azt jelentené, hogy a kötelező tárgyak érettségije egy hónapon keresztül tartana, és csak ezután kezdődhetnének az írásbelik a választható tárgyakból.

Jön a felvételi szigor 2020-tól, rengetegen szorulhatnak ki az egyetemekről

A felsőoktatási helyettes államtitkárság megbízására készült egy modellszámítás az Oktatási Hivatalban arról, hogy mi várható 2020-tól, amikor a szigorított felvételi alapján dől el, kit vesznek fel az egyetemek és főiskolák. A 168 Óra azt írja, a hivatal az elmúlt évek ponthatárait és a jelentkezők hozott pontjait figyelembe véve számolt, és éppen a kormány által preferált tudományterületeken fog brutálisan beszakadni a jelentkezők száma, azaz a műszaki, az agrár- és természettudományos területeken.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.