Mit tanulnak a műszaki menedzser szakosok?

Mit tanulnak a szabadbölcsészek, az andragógia szakosok vagy a műszaki menedzserek? Új cikksorozatunkban a legkacifántosabb nevű alapképzéseket mutatjuk be. Második rész: műszaki menedzser.

  • Eduline

"Műszaki menedzser" és "gazdálkodási mérnöki" végzettség. Amilyen furcsán hangzanak elsőre ezek az elnevezések, annyira beszédesek is egyben. A műszaki menedzser alapszakot egyértelműen nem sem a műszaki, sem a gazdasági képzések közé sorolni - ez a képzés ugyanis ezeknek a kombinációja.

A szak célja az, hogy olyan szakembereket képezzen, akik műszaki és gazdasági folyamatokat tudnak menedzselni, és akiktől nem teljesen idegenek a műszaki, informatikai ismeretek sem. Mivel mindkét tudományágba belekóstolhattok, ezért ez a szak azoknak is jó alternatívát jelent, akik még nem tudják eldönteni, milyen irányban szeretnének továbbtanulni.

A képzést 2014-ben tizenhat intézmény indítja el, köztük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem békéscsabai és gödöllői kampusza is. A felvételi pontokat a matematika, valamint egy választott természettudományi vagy gazdasági, szakmai tantárgy érettségi eredményéből számolják.

Fazekas István

Elhelyezkedés diploma után

A diplomáspálya-követő rendszer 2010 óta gyűjt adatokat különböző szakon végzettekről. A műszaki menedzser szakos diplomások valóban a műszaki gyártás és az értékesítés területén tudnak a legkönnyebben elhelyezkedni. Pár példa a megjelölt pozíciók közül: építőipari termékmenedzser, gyártáselőkészítő, gyártástámogató mérnök, beszállítói minőségbiztosítási mérnök, regionális IT-menedzser.

A pályakövetési rendszer adatai szerint a friss diplomások átlagos nettó fizetése havi 154 ezer forint. Mennyit lehet majd keresni a tíz legnépszerűbb szakkal? Itt vannak az adatok.

Továbbtanulási lehetőségek

Kézenfekvő folytatása a szaknak az azonos nevű mesterképzés, de Master of Business Administration (MBA) szakra is bemenetelt biztosíthat. Kreditelismeréssel különböző mérnöki (például faipari vagy könnyűipari mérnöki, gépészeti modellezés) és logisztikai (katonai logisztika, logisztikai menedzsment) is elérhetőek. A mesterszakkeresőben megnézhetitek a teljes listát.

Mit tanulnak a szabadbölcsész szakosok? Cikksorozatunk első részét itt olvashatjátok el.

A legfontosabb infók a 2014-es felvételiről

Pontszámító kalkulátor (alapszakos)

A 2014-es pontszámítási szabályok

Mesterszakos pontszámítási szabályok

A 2013-as ponthatárok

A 2014-es felvételi szabályai

Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb mesterszakokért?

Mennyibe kerül egy félév a tizenhat népszerű szakon?

A tizenhat népszerű szak 2014-es ponthatára

Így kell használni az e-felvételit - lépésről lépésre

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.