Felvételizők, figyelem! Ennél jobb üzenetet nem is kaphatnátok

Mit történik akkor, ha nem sikerül az egyetemi-főiskolai felvételi? Semmi rossz - legalábbis ez derül ki az eduline olvasóinak hozzászólásaiból.

  • Eduline

Nem kell kétségbe esni, ha nem sikerül a felvételi, lehet, hogy a végén még jobban is jártok, mint ha elsőre bekerültetek volna a kiválasztott szakra - üzenik az izguló felvételizőknek az eduline olvasói. A kommentek közül válogattunk.

A 2017-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt találjátok.

Tavaly én is kétségbe voltam esve, mert 10 ponttal lecsúsztam.. de aztán rájöttem, hogy valami haszna volt, mert igazából nem is szerettem volna azt a szakot. Elkezdtem egy OKJ-s képzést, és így több időm maradt gondolkodni, mit is szeretnék csinálni a jövőben. :) Mára már határozott elképzelésem va,n és úton vagyok a cél felé! :) Ne adjátok fel, ha nem sikerül most.. mindennek oka van, higgyétek el!

Én kihagytam egy évet és újraérettségiztem.

Megérte - ledoktoráltam.

Nekem idén ez volt, hihetetlenül kétségbe voltam esve. De elkezdtem dolgozni. Utólag visszagondolva nagyon hálás vagyok ezért az évért. Nagyon sokat változtam pozitív irányba, nagyon sok jó emberrel találkoztam, akik azóta a barátaim. Megtaláltam azt, amit szeretek csinálni, rengeteg célom lett, ami előtte nem volt. Most már végre érzem azt is, hogy jó irányba haladok. Most pedig várom a pontokat, újra jelentkeztem. Szóval fel a fejjel, ha idén nem jön össze, lehet, hogy egy nagy ajándékot kaptok az élettől!

Nem a világvége. Újraérettségiztem, újrafelvételiztem, felvettek.

Úton a cél felé

A 2017-es felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Otthon sírás: mit tehet az, akit nem vesznek fel? Videó

A ponthatárok kihirdetésének időpontja egyre csak közeleg. Megkérdeztünk néhány várakozó diákot, hogyan fogják megünnepelni ha felveszik, vagy esetleg mi a B terv, ha nem sikerül. Reméljük, azért sírni nem fog senki.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.