Ők biztosan nem kerülnek be egyetemre vagy főiskolára

Több ezer felvételiző terveit húzta keresztül a felsőoktatási államtitkárság azzal, hogy tavaly 240-ről 260-ra emelte az alap- és osztatlan képzéseken a minimumponthatárt. A következő években még nehezebb dolga lesz annak, aki főiskolán vagy egyetemen szeretne továbbtanulni, jövőre ugyanis ismét emelkedhet a bejutáshoz szükséges ponthatár - aki ezt nem éri el, fizetős képzésre sem kerülhet be.

  • Eduline
Fazekas István

Nemcsak az alap- és osztatlan szakokra, hanem a felsőoktatási szakképzésekre sem juthatnak be a diákok közepes vagy annál rosszabb eredménnyel.  A 2014-es minimumponthatárt ugyanis az alap- és osztatlan képzéseken 260 ponton határozták meg, a felsőoktatási szakképzésekhez legalább 220 pontot kell gyűjteni, a mesterképzéseken pedig 50 pontot kell szerezni ahhoz, hogy egyáltalán esélyetek legyen bekerülni egyetemre, főiskolára.

Ezt a határt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért és sporteredményekért kapott pluszpontok nélkül kell összegyűjteni. Aki ennél kevesebbet szerez, egyetlen állami ösztöndíjas vagy önköltséges szakra sem kerülhet be.

További emelkedés várható

A következő években is emelkedik a minimumponthatár: 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz az alsó ponthatár a felvételin, vagyis ennél kevesebb ponttal sem államilag támogatott, sem fizetős szakra, sem állami, sem magán- vagy alapítványi, sem egyházi felsőoktatási intézménybe nem lehet bejutni. Az idei felvételiről szóló cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu