Ők biztosan nem kerülnek be egyetemre vagy főiskolára

Több ezer felvételiző terveit húzta keresztül a felsőoktatási államtitkárság azzal, hogy tavaly 240-ről 260-ra emelte az alap- és osztatlan képzéseken a minimumponthatárt. A következő években még nehezebb dolga lesz annak, aki főiskolán vagy egyetemen szeretne továbbtanulni, jövőre ugyanis ismét emelkedhet a bejutáshoz szükséges ponthatár - aki ezt nem éri el, fizetős képzésre sem kerülhet be.

  • Eduline
Fazekas István

Nemcsak az alap- és osztatlan szakokra, hanem a felsőoktatási szakképzésekre sem juthatnak be a diákok közepes vagy annál rosszabb eredménnyel.  A 2014-es minimumponthatárt ugyanis az alap- és osztatlan képzéseken 260 ponton határozták meg, a felsőoktatási szakképzésekhez legalább 220 pontot kell gyűjteni, a mesterképzéseken pedig 50 pontot kell szerezni ahhoz, hogy egyáltalán esélyetek legyen bekerülni egyetemre, főiskolára.

Ezt a határt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért és sporteredményekért kapott pluszpontok nélkül kell összegyűjteni. Aki ennél kevesebbet szerez, egyetlen állami ösztöndíjas vagy önköltséges szakra sem kerülhet be.

További emelkedés várható

A következő években is emelkedik a minimumponthatár: 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz az alsó ponthatár a felvételin, vagyis ennél kevesebb ponttal sem államilag támogatott, sem fizetős szakra, sem állami, sem magán- vagy alapítványi, sem egyházi felsőoktatási intézménybe nem lehet bejutni. Az idei felvételiről szóló cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

„Attól nem lesz olvasó senki, ha tudja, hogy hívták az adott Móricz-regény főhősét”

Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?