Több ezer felvételiző terveit húzta keresztül a felsőoktatási államtitkárság azzal, hogy tavaly 240-ről 260-ra emelte az alap- és osztatlan képzéseken a minimumponthatárt. A következő években még nehezebb dolga lesz annak, aki főiskolán vagy egyetemen szeretne továbbtanulni, jövőre ugyanis ismét emelkedhet a bejutáshoz szükséges ponthatár - aki ezt nem éri el, fizetős képzésre sem kerülhet be.
Nemcsak az alap- és osztatlan szakokra, hanem a felsőoktatási szakképzésekre sem juthatnak be a diákok közepes vagy annál rosszabb eredménnyel. A 2014-es minimumponthatárt ugyanis az alap- és osztatlan képzéseken 260 ponton határozták meg, a felsőoktatási szakképzésekhez legalább 220 pontot kell gyűjteni, a mesterképzéseken pedig 50 pontot kell szerezni ahhoz, hogy egyáltalán esélyetek legyen bekerülni egyetemre, főiskolára.
Ezt a határt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért és sporteredményekért kapott pluszpontok nélkül kell összegyűjteni. Aki ennél kevesebbet szerez, egyetlen állami ösztöndíjas vagy önköltséges szakra sem kerülhet be.
További emelkedés várható
A következő években is emelkedik a minimumponthatár: 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz az alsó ponthatár a felvételin, vagyis ennél kevesebb ponttal sem államilag támogatott, sem fizetős szakra, sem állami, sem magán- vagy alapítványi, sem egyházi felsőoktatási intézménybe nem lehet bejutni. Az idei felvételiről szóló cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
