Több ezer felvételiző terveit húzta keresztül a felsőoktatási államtitkárság azzal, hogy tavaly 240-ről 260-ra emelte az alap- és osztatlan képzéseken a minimumponthatárt. A következő években még nehezebb dolga lesz annak, aki főiskolán vagy egyetemen szeretne továbbtanulni, jövőre ugyanis ismét emelkedhet a bejutáshoz szükséges ponthatár - aki ezt nem éri el, fizetős képzésre sem kerülhet be.
Nemcsak az alap- és osztatlan szakokra, hanem a felsőoktatási szakképzésekre sem juthatnak be a diákok közepes vagy annál rosszabb eredménnyel. A 2014-es minimumponthatárt ugyanis az alap- és osztatlan képzéseken 260 ponton határozták meg, a felsőoktatási szakképzésekhez legalább 220 pontot kell gyűjteni, a mesterképzéseken pedig 50 pontot kell szerezni ahhoz, hogy egyáltalán esélyetek legyen bekerülni egyetemre, főiskolára.
Ezt a határt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért és sporteredményekért kapott pluszpontok nélkül kell összegyűjteni. Aki ennél kevesebbet szerez, egyetlen állami ösztöndíjas vagy önköltséges szakra sem kerülhet be.
További emelkedés várható
A következő években is emelkedik a minimumponthatár: 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz az alsó ponthatár a felvételin, vagyis ennél kevesebb ponttal sem államilag támogatott, sem fizetős szakra, sem állami, sem magán- vagy alapítványi, sem egyházi felsőoktatási intézménybe nem lehet bejutni. Az idei felvételiről szóló cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
