Megmutatjuk a legfontosabb tudnivalókat, amik nélkül nem juthattok be mesterképzésre.
Természetesen a legfontosabb, hogy legyen egy alapszakos diplomátok. Ha az alapképzés, amelyre jártatok, teljes kreditértékkel beszámítható a mesterszakon, akkor a felvétel után a tantervben szereplő tárgyakon kívül mást nem kell majd elvégezni.
Ha más alapképzésen diplomáztatok, akkor is szükséges valamennyi, a mesterszakon beszámítható kredit - ebben az esetben külön "kreditelismertetési" eljárást kell indítani, a hiányzó kurzusokat pedig a mesterképzés ideje alatt kell elvégezni.
Például a kommunikáció és médiatudomány mesterszakon teljes kreditértékkel beszámítható a kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szak, valamint főiskolai szintű kommunikáció szak. Akik nem ezekre a szakokra jártak, azok számára a bekerülés feltetéle legalább 30 kredit értékű társadalomtudományi, kommunikáció- és médiatudományi ismeret - vagyis az alapszakon legalább ekkora kreditértékű tantárgyakat kell választani.
A mesterképzésre való bekerülés feltétele a középfokú komplex nyelvvizsga is. Bár a nyelvvizsga megléte az alapszakos diploma kiadásának feltétele is, a tanszékek kérhetnek szaknyelvi vizsgát is, vagy azt, hogy egy meghatározott nyelvből szerezzetek bizonyítványt.
A mesterszakos felvételin legfeljebb száz pontot szerezhettek, amely a szóbeli és/vagy írásbeli felvételin szerzett, illetve a korábbi eredményekért kapott pontokból áll össze: a pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg. A minimumponthatár ötven, azokat a felvételizőket egyik egyetemre vagy főiskolára sem veszik fel, akik ennél kevesebbet gyűjtenek össze.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
