Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a mesterszakos felvételiről

A mesterképzésre más felvételi szabályok vonatkoznak, mint az alap- és osztatlan szakokra: az adott mesterszakot...

  • Eduline
stiller

A mesterképzésre más felvételi szabályok vonatkoznak, mint az alap- és osztatlan szakokra: az adott mesterszakot indító tanszéken kell írásbeli és szóbeli vizsgát tenni. Mesterképzésre - az alapképzéshez hasonlóan - március 1-ig jelentkezhettek, és legkésőbb július 10-ig kell pótolni a hiányzó dokumentumokat, például az alapszakon szerzett diplomát. A pontszámítás szabályai azonban mások: erről itt olvashattok. A 2013-as felvételi legfontosabb dátumait itt találjátok, a jelentkezési lap helyes kitöltéséről itt, az e-felvételi használatáról itt olvashattok.

Merre tovább?

Azt, hogy egy adott alapképzés után milyen mesterképzésekre felvételizhettek, a felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg. Ha az alapképzés, amelyre jártatok, teljes kreditértékkel beszámítható a mesterszakon, akkor a felvétel után a tantervben szereplő tárgyakon kívül mást nem kell majd elvégeznetek.

Ha más alapképzésen diplomáztatok, akkor is szükséges valamennyi, a mesterszakon beszámítható kredit - ebben esetben külön "kreditelismertetési" eljárást kell indítani, a hiányzó kurzusokat pedig a mesterképzés ideje alatt, pluszban kell elvégezni.

A kommunikáció és médiatudomány mesterszakon például teljes kreditértékkel beszámítható a kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szak, valamint főiskolai szintű kommunikáció alapképzési szak. Akik nem ezekre a szakokra jártak, azok számára a bekerülés feltetéle legalább 30 kredit értékű társadalomtudományi, kommunikáció- és médiatudományi ismeret - vagyis az alapszakon legalább ekkora kreditértékű tantárgyakat kell választani.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.