Általános iskolai tudással is meg lehetett oldani a matekérettségi több feladatát

A középszintű érettségi követelményeinek megfelelő feladatsort kaptak a diákok a matekérettségin, néhány feladat azonban meglephette őket - mondták az eduline által megkérdezett matektanárok. Több olyan példa is volt, amelyet általános iskolai tudással is meg lehetett oldani.

  • Eduline
Túry Gergely

„A középszintű matekérettségi első feladatsora könnyű volt, a második rész viszont kifejezetten nehéz, valószínűleg sok diáknak okozott problémát” – mondta az eduline-nak Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője, aki szerint a középszintű vizsga első három példáját, valamint a 12. feladatot általános iskolai tudással is meg lehetett oldani.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a matekérettségiről itt találjátok.

A középszintű matekérettségi hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

Itt van az emelt szintű matekérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű matekérettségi első részének nem hivatalos megoldását itt találjátok, a második rész javítókulcsát pedig itt nézhetitek meg.

Halmazelmélet, statisztika, függvény, síkgeometria, koordinátageometria, térgeometria, kombinatorika és valószínűségszámítás – többek között ilyen témakörök szerepeltek az első feladatsorban, amelyet a diákoknak 45 perc alatt kellett megoldaniuk.  A szaktanár szerint a tizenkét rövid feladat közül a 6., a 7. és a 8. volt a legnehezebb, a másodfokú függvények inkább a középszintű érettségi második felében szoktak szerepelni.

Mongyi Zsolt, a Studium Generale, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének matekszekció-vezetője szerint is meglephette a diákokat a két függvényes feladat, de az is szokatlan, hogy az első rész négy feladatában is előkerült a statisztika, aki ezt a témakört nem gyakorolta be, az értékes pontokat veszíthetett. Hozzátette: a diákok jelentős részének valószínűleg épphogy elég volt a 45 perc.

Jobbágy Erika, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára szerint is egyoldalú volt a feladatsor, sok volt a statisztika és a valószínűségszámítás, "miközben sok olyan témakör kimaradt, amely jól mérte volt a diákok tudását. A saját tanítványaim sokat gyakoroltak, így nem tartották nehéznek a tesztet".

Nehéz volt

„A feladatsor második része elég nehéz volt, a számtani és mértani sorozattal kapcsolatos 13. feladatot például a diákok egy része valószínűleg hiányosan oldotta meg” – mondta Baloghné Békési Beáta, aki szerint a teszt ennek ellenére a középszintű érettségi követelményeinek felelt meg. „A 15. elég hosszú szöveges feladat, ennél azok bukhattak el, akik nem értelmezték megfelelően a szöveget” – tette hozzá.

Egyetért ezzel a Studium Generale matek szekciójának vezetője is, Mongyi Zsolt szerint a szöveges feladat aktuális témával foglalkozott, jól felépített példa volt, a kérdés valóban az volt, sikerült-e megfelelően értelmezni. Szerinte a három választható feladat – a 16., a 17. és a 18. – közül a legtöbben valószínűleg a 16-ost hagyták ki, a gráf ugyanis sokakat elijeszthetett. „Ha a vizsgázók úgy oldották meg a feladatsort, ahogy mi a tanítványainknak javasoljuk, hogy először azokat a példákat csinálják meg, amelyekkel nincs problémájuk, aztán gondolkozzanak a nehezebb feladatokon, akkor elég volt az idő” – mondta.

Baloghné Békési Beáta szerint sok diák valószínűleg olyan feladatba is belekezdett a három választható közül, amelyet nem tudott befejezni. „Az utolsó feladat egy szabályos, négyoldalú gúlához kapcsolódott, ami már harmadjára kerül elő az érettségin, úgyhogy azoknak a vizsgázóknak, akik megoldották az előző évek feladatsorait, valószínűleg nem jelentett nehézséget” – mondta.

Jobbágy Erika szerint is nehezen tudtak választani a három utolsó feladat közül a diákok, "valószínűleg sokat töprengtek azon, melyiket hagyják ki, és ezzel is ment az idő". Hozzátette: a kettest az idén sem nehéz megszerezni, de a jó jegyért már meg kellett dolgozni".

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.