Általános iskolai tudással is meg lehetett oldani a matekérettségi több feladatát

A középszintű érettségi követelményeinek megfelelő feladatsort kaptak a diákok a matekérettségin, néhány feladat azonban meglephette őket - mondták az eduline által megkérdezett matektanárok. Több olyan példa is volt, amelyet általános iskolai tudással is meg lehetett oldani.

  • Eduline
Túry Gergely

„A középszintű matekérettségi első feladatsora könnyű volt, a második rész viszont kifejezetten nehéz, valószínűleg sok diáknak okozott problémát” – mondta az eduline-nak Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője, aki szerint a középszintű vizsga első három példáját, valamint a 12. feladatot általános iskolai tudással is meg lehetett oldani.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a matekérettségiről itt találjátok.

A középszintű matekérettségi hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

Itt van az emelt szintű matekérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű matekérettségi első részének nem hivatalos megoldását itt találjátok, a második rész javítókulcsát pedig itt nézhetitek meg.

Halmazelmélet, statisztika, függvény, síkgeometria, koordinátageometria, térgeometria, kombinatorika és valószínűségszámítás – többek között ilyen témakörök szerepeltek az első feladatsorban, amelyet a diákoknak 45 perc alatt kellett megoldaniuk.  A szaktanár szerint a tizenkét rövid feladat közül a 6., a 7. és a 8. volt a legnehezebb, a másodfokú függvények inkább a középszintű érettségi második felében szoktak szerepelni.

Mongyi Zsolt, a Studium Generale, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének matekszekció-vezetője szerint is meglephette a diákokat a két függvényes feladat, de az is szokatlan, hogy az első rész négy feladatában is előkerült a statisztika, aki ezt a témakört nem gyakorolta be, az értékes pontokat veszíthetett. Hozzátette: a diákok jelentős részének valószínűleg épphogy elég volt a 45 perc.

Jobbágy Erika, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára szerint is egyoldalú volt a feladatsor, sok volt a statisztika és a valószínűségszámítás, "miközben sok olyan témakör kimaradt, amely jól mérte volt a diákok tudását. A saját tanítványaim sokat gyakoroltak, így nem tartották nehéznek a tesztet".

Nehéz volt

„A feladatsor második része elég nehéz volt, a számtani és mértani sorozattal kapcsolatos 13. feladatot például a diákok egy része valószínűleg hiányosan oldotta meg” – mondta Baloghné Békési Beáta, aki szerint a teszt ennek ellenére a középszintű érettségi követelményeinek felelt meg. „A 15. elég hosszú szöveges feladat, ennél azok bukhattak el, akik nem értelmezték megfelelően a szöveget” – tette hozzá.

Egyetért ezzel a Studium Generale matek szekciójának vezetője is, Mongyi Zsolt szerint a szöveges feladat aktuális témával foglalkozott, jól felépített példa volt, a kérdés valóban az volt, sikerült-e megfelelően értelmezni. Szerinte a három választható feladat – a 16., a 17. és a 18. – közül a legtöbben valószínűleg a 16-ost hagyták ki, a gráf ugyanis sokakat elijeszthetett. „Ha a vizsgázók úgy oldották meg a feladatsort, ahogy mi a tanítványainknak javasoljuk, hogy először azokat a példákat csinálják meg, amelyekkel nincs problémájuk, aztán gondolkozzanak a nehezebb feladatokon, akkor elég volt az idő” – mondta.

Baloghné Békési Beáta szerint sok diák valószínűleg olyan feladatba is belekezdett a három választható közül, amelyet nem tudott befejezni. „Az utolsó feladat egy szabályos, négyoldalú gúlához kapcsolódott, ami már harmadjára kerül elő az érettségin, úgyhogy azoknak a vizsgázóknak, akik megoldották az előző évek feladatsorait, valószínűleg nem jelentett nehézséget” – mondta.

Jobbágy Erika szerint is nehezen tudtak választani a három utolsó feladat közül a diákok, "valószínűleg sokat töprengtek azon, melyiket hagyják ki, és ezzel is ment az idő". Hozzátette: a kettest az idén sem nehéz megszerezni, de a jó jegyért már meg kellett dolgozni".

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu