A középszintű érettségi követelményeinek megfelelő feladatsort kaptak a diákok a matekérettségin, néhány feladat azonban meglephette őket - mondták az eduline által megkérdezett matektanárok. Több olyan példa is volt, amelyet általános iskolai tudással is meg lehetett oldani.
„A középszintű matekérettségi első feladatsora könnyű volt, a második rész viszont kifejezetten nehéz, valószínűleg sok diáknak okozott problémát” – mondta az eduline-nak Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője, aki szerint a középszintű vizsga első három példáját, valamint a 12. feladatot általános iskolai tudással is meg lehetett oldani.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a matekérettségiről itt találjátok.
A középszintű matekérettségi hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.
Itt van az emelt szintű matekérettségi hivatalos megoldása.
A középszintű matekérettségi első részének nem hivatalos megoldását itt találjátok, a második rész javítókulcsát pedig itt nézhetitek meg.
Halmazelmélet, statisztika, függvény, síkgeometria, koordinátageometria, térgeometria, kombinatorika és valószínűségszámítás – többek között ilyen témakörök szerepeltek az első feladatsorban, amelyet a diákoknak 45 perc alatt kellett megoldaniuk. A szaktanár szerint a tizenkét rövid feladat közül a 6., a 7. és a 8. volt a legnehezebb, a másodfokú függvények inkább a középszintű érettségi második felében szoktak szerepelni.
Mongyi Zsolt, a Studium Generale, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének matekszekció-vezetője szerint is meglephette a diákokat a két függvényes feladat, de az is szokatlan, hogy az első rész négy feladatában is előkerült a statisztika, aki ezt a témakört nem gyakorolta be, az értékes pontokat veszíthetett. Hozzátette: a diákok jelentős részének valószínűleg épphogy elég volt a 45 perc.
Jobbágy Erika, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára szerint is egyoldalú volt a feladatsor, sok volt a statisztika és a valószínűségszámítás, "miközben sok olyan témakör kimaradt, amely jól mérte volt a diákok tudását. A saját tanítványaim sokat gyakoroltak, így nem tartották nehéznek a tesztet".
Nehéz volt
„A feladatsor második része elég nehéz volt, a számtani és mértani sorozattal kapcsolatos 13. feladatot például a diákok egy része valószínűleg hiányosan oldotta meg” – mondta Baloghné Békési Beáta, aki szerint a teszt ennek ellenére a középszintű érettségi követelményeinek felelt meg. „A 15. elég hosszú szöveges feladat, ennél azok bukhattak el, akik nem értelmezték megfelelően a szöveget” – tette hozzá.
Egyetért ezzel a Studium Generale matek szekciójának vezetője is, Mongyi Zsolt szerint a szöveges feladat aktuális témával foglalkozott, jól felépített példa volt, a kérdés valóban az volt, sikerült-e megfelelően értelmezni. Szerinte a három választható feladat – a 16., a 17. és a 18. – közül a legtöbben valószínűleg a 16-ost hagyták ki, a gráf ugyanis sokakat elijeszthetett. „Ha a vizsgázók úgy oldották meg a feladatsort, ahogy mi a tanítványainknak javasoljuk, hogy először azokat a példákat csinálják meg, amelyekkel nincs problémájuk, aztán gondolkozzanak a nehezebb feladatokon, akkor elég volt az idő” – mondta.
Baloghné Békési Beáta szerint sok diák valószínűleg olyan feladatba is belekezdett a három választható közül, amelyet nem tudott befejezni. „Az utolsó feladat egy szabályos, négyoldalú gúlához kapcsolódott, ami már harmadjára kerül elő az érettségin, úgyhogy azoknak a vizsgázóknak, akik megoldották az előző évek feladatsorait, valószínűleg nem jelentett nehézséget” – mondta.
Jobbágy Erika szerint is nehezen tudtak választani a három utolsó feladat közül a diákok, "valószínűleg sokat töprengtek azon, melyiket hagyják ki, és ezzel is ment az idő". Hozzátette: a kettest az idén sem nehéz megszerezni, de a jó jegyért már meg kellett dolgozni".
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
