Egy Kosztolányi Dezső-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak a középszintű magyarérettség második részében a diákok.
Itt találjátok a középszintű és az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.
A középszintű magyarérettségi szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg: szövegértés 1. rész, szövegértés 2. rész, érvelés-gyakorlati szövegalkotás, elemzés.
A középszintű magyarérettségi második része két műértemező szövegalkotási feladatot tartalmaz, a diákoknak 150 perc alatt kell írniuk egy 400-800 szavas esszét. Az érettségizők döntik el, hogy egy megadott művet elemeznek a feladat szempontjainak megfelelően, vagy inkább két megadott művet hasonlítanak össze a feladat utasításai alapján.
Az eduline információi szerint a vizsgázók a következő két feladat közül választhatnak: vagy egy Kosztolányi Dezső-novellát kell elemezniük, vagy egy ismert József Attila- és egy szintén ismert Radnóti Miklós-költeményt kell elemezniük a megadott szempontok alapján.
Az összehasonlító értelmezés József Attila Elégia című versét, illetve Radnóti Miklós Nem tudhatom... című művét tartalmazza. A műértelmezés Kosztolányi Boldogság című novellájáról szól.
Az eduline által megkérdezett szaktanár a Kosztolányi-novella elemzését tartja nehezebb feladatnak, ezt a jó elemzési képességekkel rendelkező tanulók tudják igényesen, jól megoldani, a novella jelentésszintje ugyanis többsíkú. A diákok általában a novellalemezést várják, hiszen a klasszikus novellában van egy cselekmény, ami jó kapaszkodó, Kosztolányi novellája azonban nem ilyen.
A Radnóti- és József Attila-költemény összehasonlító elemzése könnyebb feladat, Radnóti verse általános iskolai anyag, egy klasszikus és jól értelmezhető mű, ahogy József Attila verse is.
Megvan, melyik szövegalkotási feladatot választják majd a diákok az érettségin
A szövegértési feladatsor alapjául szolgáló interjú témája nagyon közel az érettségizőkhöz, az értelmezésével nem lesznek problémák - mondta az eduline-nak a középszintű magyarérettségi első részéről egy középiskolai szaktanár. Az egyik rövid szövegalkotási feladat már nagyobb kihívást jelent a vizsgázóknak.
Jó hír az érettségizőknek
A nagy kérdés idén is az volt, hogy novellát adnak-e elemzésre a középszintű feladatsor összeállítói - az idén is jól jártak azok a diákok, akik novellaelemzésre készültek, Kosztolányi ráadásul a tananyag része.
A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a tavaszi vizsgákon szinte mindig novellát kellett elemezni (a másik, két mű összehasonlító elemzését kérő feladat mindig két költeményhez kapcsolódik), 2006-ban és 2012-ben azonban kellemetlen meglepetés érte azokat, akik csak a novella elemzési szempontjaiból készültek fel, Márai Sándor Halotti beszéd című költeményéről, valamint Arany János Tetemre hívás című balladájáról kellett esszét írni.
Itt az első infó a magyarérettségiről: Petőfiről kaptak szöveget a diákok
Egy Petőfi-kötettel kapcsolatos interjút kell értelmezniük a magyarból középszinten érettségizőknek, majd egy humorról szóló érvelés és egy motivációs levél írása a feladat az írásbelin. A középszinten érettségizők magyarérettségi első részében Petőfi imázsáról olvashatnak egy interjút, a témában néhány éve megjelent könyv szerzőivel. Ezután tíz kérdést kaptak a Petőfi-arculattal kapcsolatban.
A műelemzéssel egyébként legfeljebb 40 pontot szerezhetnek az érettségizők, az írásbeli egészének helyesírására 8, az írásképre pedig 2 pontot adhatnak a javító tanárok, vagyis a szövegértési résszel együtt 100 a maximális pontszám.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok, az érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
