Íme, a magyarérettségi megoldása: szövegalkotási feladatok

Három órát kaptak a középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatának megoldására a diákok - itt van a nem hivatalos megoldás. Mivel ahány diák, annyi esszé, és ahány tanár, annyi értékelés, az eduline által felkért szaktanár nem teljes fogalmazásokat írt, hanem a legfontosabb szempontokat, elemeket emelte ki.

  • Eduline

Itt vannak a hivatalos megoldások! Hány pontot értetek el?

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.

Az első rész (szövegértés) megoldását pedig itt tudjátok megnézni.

Érvelés

Érvek a lassú olvasás mellett:

A napjainkban divatossá vált „slow filozófia” alapja a tudatosság, a nyitottság, az őszinteség, a közösségteremtés. A mozgalomnak eredetileg az étkezés, a slow food volt fókuszában, innen ered az elnevezés is: egy mozgalom, ami a fast (food) ellen lép fel.

Márai-idézetéből kiindulva bizonyítható a mozgalom minden alapelve az olvasás témakörében is. (Márai Füves könyvében egyébként is többször hangsúlyozta, hogy embereket, eszméket, helyzeteket, találkozásokat türelmesen kell befogadni, érkezésüket meg kell várni.)

A gimnáziumban elolvasott bármelyik kedvessé vált olvasmányélménnyel bizonyítható, hogy lassú, kitartó olvasással milyen jól befogadható, átélhető, magával ragadó egy-egy emberi sors, jellem vagy kor (végső soron önmagunk) megismerése.

M. Proust: Az eltűnt idő nyomában (az emlékezés folyamatának, a gondolatok szabad áramlásának lassított befogadása)

Jane Austin: Büszkeség és balítélet (önmagunk és mások megismerésének lassú folyamata)

García Marquez regényei (a történetmesélés mágikus világa)

Ottlik Géza: Iskola a határon (iskoláskori baráti kapcsolatok kibontakozása)

Kertész Imre: Sorstalanság (a koncentrációs táborok boldogságának átélhetősége)

Szabó Magda: Az ajtó (két ember közötti bizalom megszületése)

Babits Mihály, József Attila, Pilinszky János költészete (vagy általában a költészet lassú befogadása)

Érvek a lassú olvasás ellen:

A felnövekvő generációk életmódja és információszerző szokásai megváltoztak. A Z generáció egy új típusú nemzedék, hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz, és az információk gyors megszerzéséhez. Az új generáció tagjai képesek egyszerre több mindennel foglalkozni, fontos számukra a digitális eszközök használata. Kevés időt töltenek olvasással, viszont sokat neteznek, telefonálnak, számítógépes játékokon játszanak, gyorsétterembe járnak, wikipédikus ismereteket szereznek. 

A gyorsan olvasható, könnyen emészthető könyvek világát éljük, tehát a Márai-féle „áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel” történő olvasás kivitelezhetetlen és unalmas elfoglaltság.

A könyvek között csak a kalandos, olvasmányos, vizuálisan is népszerűsített művek jöhetnek szóba:

Képregények szuperhősökkel, japán mangák

J. K Rowling: Harry Potter-sorozat

George R. R. Martin: Trónok harca

Alkonyat-sorozat

A klasszikus magyar írók közül többen is a gyors olvasásra, a szórakoztatásra törekedtek:

Örkény István: Egyperces novellák (rendszerint csak egy-két oldalas, néha mindössze pár sorból álló írások, a közlés minimumára törekszik bennük az író)

Márai Sándor: Füveskönyv (rövid fejezetekre tagolt mű nem kötelezi az olvasó a linearitásra)

Rejtő Jenő művei (szórakoztató, lebilincselő, könnyen emészthető)

Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Egy mű értelmezése

Bródy Sándor: Kaál Samu

Kihagyás fogalma: retorikai alakzat, olyan nyelvi hiány, mely a szövegkörnyezetből vagy beszédhelyzetből rekonstruálható. Mely történetelemek nincsenek elbeszélve?

-A történelmi háttér nincs kifejtve: a Monarchia korában járunk, a XIX. század második felében („ Hetven óta különben is megszokták ezt az állapotot”).

-A helyszín, a szereplők bemutatás hiányos:  a Bükk hegység alján, a Matyóföldön állomásozó többségében idegen származású  (polyák, rusznyák) katonák , akik unatkoznak, és magukat heccekkel szórakoztatják.

Fedémes és Szépasszonyfalva lakói: szegény, jobb létre érdemes, kifosztott parasztok, akik már megszokták, hogy félelemben élnek, és eltűrik kegyetlen sorsukat.

Ki nem fejtett (fel nem oldott) ellentétek teremtenek feszültséget, groteszk hatást a novellában:

- gyakorlatozó, gyújtogató, kegyetlenkedő, heccelődő katonák, míg a falvak lakói félelemben, kiszolgáltatva  élnek, mégis jól tartják , ott marasztalják a katonákat („Csak el ne menjenek.”)

Kimarad a szövegből a novella leglényegesebb kérdésének a megindoklása, hogy miért ez a kegyetlenség, és miért kell eltűrniük a parasztoknak ezt az erőszakos igazságtalanságot, a félszereik kifosztását, falu felégetését, a sok ifjú halálát, a nők megerőszakolását.

Ellentétes jelentésű szavak, gondolatok kerülnek egy mondatba, mint például:

nevetés-sírás, heccelődés-gyilkosság, szerenád – asszony megerőszakolása  („éjjeli muzsikát adtak”), félelem – bátorság / gyávaság

Kimarad, hogy mit akar a báró az orvos feleségétől, de szövegkörnyezetből kiolvasható az erőszaktétel: „ Éjjeli muzsikát adtak boldog-boldogtalannak, a Samu feleségének, a Paklincs leányoknak, mindenkinek.”

Báró szűkszavú kijelentése, amikor az orvos kérdőre vonta az éjszakai látogatás miatt: „Akarom.”  Bródy a tömörítés eszközével él (Móricz nyelvezetére emlékeztető dialógussal). Ebben a mondatban benne van az idegen katona nyelvisége, nyers erőszakossága.

Ki tehető felelőssé az orvos meggyilkolásáért?

A báró gyáva volt kiállni, mint férfi a férfival az orvossal szemben (akkor alulmaradt volna), ehelyett szolgáját, Kaál Samut küldi, hogy álljon bosszút az orvoson.

Valóban Samu követte el a gyilkosságot, de miért tette (kimarad  a novellából)?

Nem volt más választása: feljebbvalója parancsát teljesítette, ki volt szolgáltatva a bárónak, a szolgája volt, egy egyszerű parasztból lett „huszár közkatona”, félt tőle (hisz maga is áldozat volt, az ő feleségét is meggyalázták), a (zsidó) származása is kiszolgáltatottá tette , felnézett („mindenható”, „kisisten”) tisztjére.

Ki hát akkor igazán a felelős, ennek az etikai kérdés megválaszolása teljességgel kimarad a novellából?

- az elkövető: Kaál Samu

- a tiszt: parancsot ő adta, személyes sérelmét akarta megtorolni. Mindenki (Samu, a prófosz, a hadbíró, a bajtársak) ártatlanként tekint rá .

A gyilkosság pontos körülményei kimaradnak:

A szemtanúk egy huszár közkatonát láttak, és huszárkarabélyból dördült el a lövés.  Kaál Samu eldobta a fegyverét.

Samu vallomása hiányos: „ Kedden volt, a lovat becsméreltem – megütött ostorral!... Meg kellett halnod ezért…” A személyragok mondatok közötti váltása is zavart, kihagyást teremt: én (becsméreltem)- ő (megütött) – te (meg kellett halnod)

Miért zavarodik meg Samu? 

- erkölcsi felelősségvállalás hárítása (a parancsot kiadó tisztet makulátlannak ítéli), vezényelt tett

- tréfa helyett kegyetlen gyilkosság

- keresi az utat vissza a régi életébe (katonaruhájának lecserélése a parasztira)

- halálfélelem („Evett és szivarozott”)

Összehasonlító elemzés

Összehasonlító elemzés

A cím értelmezése

Berzsenyi: Életfilozófia, általános létösszegzés

Arany: Visszatekintés, múltidézés, reflektálás, létösszegzés

Az ifjúkor értékelése

Berzsenyi:  „ örömre születtem”

rózsakor, szép kikelet, ifjúság örömei

Arany: „Első nap is oly borultan / Hajola reám az ég!”,

„ Az ifjúság szép kertjébe / Vas korláton néztem át.”

A múltat idéző költői helyzet

Berzsenyi:  „Pályám vége közelít”

Arany: „Én is éltem…” múlt idejű mondattal kezd hozzá a töprengő számvetéshez, mintha élete végső pontjára ért volna

A múltat idéző magatartás szerepe

Berzsenyi: megelégedettséggel szemlélt életút, bátran vállalt halál, elfogadja az elfogadhatatlant

Arany:  kudarcként megélt múlt, szerény életvitel, nem tudott élni a felkínált életlehetőségekkel, letargikus számvetés

A sztoikus hang mindkét költőre jellemző: szenvedélymentes életmód, szigorú erkölcsiség parancsa

Motívumok

Berzsenyi:  „Ithaka partját elértem” – burkolt hajómetafora

„Csókolgattam rózsáit” (életöröm, boldogság tapasztalása)- „Megizzadtam vaspályáit”  (szenvedés gyötrelmei)

Arany: hánykolódó „sajka”- életmetafora

Ellentétpárok az élet örömeimre, gyötrelmeire

nevetés-sírás

ifjúság szép kertje, örömeim pohara- vaskorlátok

rózsát szakít- mind lehulltak szirmai

függetlenség – vadnak,/ mely hálóit el ugyan nem tépheti

hordám láncomat

ifjú álmok- légvár, füstgomoly (metaforák)

szerelemnek, szeretetnek holdvilága (sztoikus belenyugvás a halálba)

Hangnem, verstípus

Berzsenyi:  elégikus, létösszegző, sztoikusan belenyugvó 

Arany:  önironikus, létösszegző, pesszimista, letargikus

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.