A legnépszerűbb szakoktól is elvették a felvételizők kedvét

A gazdasági szakokra jelentkezők száma emelkedett, a kommunikáció- és médiatudomány képzés viszont kikerült a húsz legnépszerűbb alapszak közül. Hogyan változott az elmúlt két évben a legkedveltebb képzések listája?

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Gazdálkodási szakok: hol fent, hol lent

A gazdasági szakok népszerűsége az állami ösztöndíjas helyek számával párhuzamosan csökkent, majd nőtt: 2011-ben még 4900-an kezdhették meg államilag finanszírozott formában a tanulmányaikat, 2012-ben azonban mindössze 250-en kerülhettek ösztöndíjas képzésre, az éveken át a legkedveltebb szakok közé tartozó gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás, illetve kereskedelem és marketing képzésen pedig csak fizetős helyeket hirdethettek az egyetemek és főiskolák. A keretszámvágásnak megvolt a hatása: a jelentkezők száma mindhárom szakon harmadára-felére esett vissza.

Itt találjátok a 2013-as felvételi összes ponthatárát

Az idén ezeken a szakokon is vannak állami ösztöndíjas helyek - bár a ponthatárt az összes gazdasági szakon központilag, magasan húzták meg, a jelentkezők száma még így is nőtt. Lecsúszott viszont a top 10-es listáról a nemzetközi gazdálkodás szak: míg tavaly 4495-en (első helyen 2303-an), az idén már csak 2829-en (első helyen 1265-en) jelentkeztek. A tizenhat, központi ponthatárral rendelkező szak listáját itt találjátok.

Majdnem minden szakon csökkent a jelentkezők száma

Az összes többi szakra kevesebbre jelentkeztek, mint tavaly: egyedül a gépészmérnöki szakot jelölték meg többen a felvételi lap első helyén, az összlétszám azonban ezen a képzésen is csökkent. Nem véletlenül: míg 2011-ben 141 ezren, tavaly már 110 ezren, idén pedig 95 ezren jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Hogyan változott az alap- és osztatlan képzésekre, mesterképzésekre, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők száma? Itt nézhetitek meg.

Drasztikusan csökkent például a kommunikáció- és médiatudomány képzésre jelentkezők száma, ugyanis legalább 470 pontot kell gyűjtenie annak, aki állami ösztöndíjas képzésre szeretne bekerülni. Ez magasabb, mint akármelyik 2012-es ponthatár (tavaly a legtöbb pont a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációs képzéséhez kellett, ott 454-nél húzták meg az alsó limitet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 449, a Debreceni Egyetemen 432, a Szegedi Tudományegyetemen 435, a Pécsi Tudományegyetemen 431, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig 449 volt a 2012-es ponthatár).

Míg 2011-ben 6462-en, 2012-ben 5006-an, az idén mindössze 1909-en jelölték meg a kommunikáció alapszakot, első helyen pedig 810-en választották ezt a képzést.

2013 legnépszerűbb alapképzései

SzakÖsszes jelentkezőElsőhelyes jelentkező
gazdálkodási és menedzsment74323400
gépészmérnöki57483072
turizmus-vendéglátás53892761
kereskedelem és marketing49431871
mérnökinformatikus47312571
ápolás és betegellátás41402632
műszaki menedzser37871548
pénzügy és számvitel35521912
villamosmérnöki33441828
pszichológia32472176

2012 legnépszerűbb alapképzései

SzakÖsszes jelentkezőElsőhelyes jelentkező
gazdálkodási és menedzsment64272480
gépészmérnöki62793276
mérnökinformatikus54612907
kommunikáció és médiatudomány50062050
turizmus-vendéglátás48282380
kereskedelem és marketing45461578
nemzetközi gazdálkodás44952303
ápolás és betegellátás44822665
műszaki menedzser42561675
pszichológia41362611

2011 legnépszerűbb alapképzései

SzakÖsszes jelentkezőElsőhelyes jelentkező
gazdálkodási és menedzsment13 5145987
turizmus-vendéglátás83284555
pénzügy és számvitel71373629
kereskedelem és marketing70802900
mérnökinformatikus68873543
gépészmérnöki67423614
kommunikáció és médiatudomány64622824
andragógia54562223
nemzetközi gazdálkodás52752145
műszaki menedzser49771928
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.