Mekkora esélyetek van bekerülni a legnépszerűbb mesterszakokra? Hányan tanulhatnak állami ösztöndíjasként, és hányan felvételiznek? Milyenek voltak a ponthatárok tavaly? A legfontosabb tudnivalók 2013 öt legnépszerűbb mesterképzéséről.
Államilag finanszírozott mesterképzésen 2013-ban összesen 17800-an kezdhetik meg tanulmányaikat: az egyetemekre, főiskolákra lebontott keretszámokat itt nézhetitek meg. Milyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb alapszakokon? Erről itt olvashattok, az osztatlan képzésekről szóló összefoglalónkat pedig itt találjátok.
A mesterszakos felvételin legfeljebb száz pontot szerezhettek, amely a szóbeli és/vagy írásbeli felvételin szerzett, illetve a korábbi eredményekért kapott pontokból áll össze. A pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg, de a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért minden intézményben jár többletpont, legalább 1, maximum 10 - az intézmények döntésétől függően. A minimális ponthatár ötven, azokat a felvételizőket egyik egyetemre vagy főiskolára sem veszik fel, akik ennél kevesebb pontot gyűjtenek össze. A pontszámítás szabályairól itt olvashattok.
Vezetés és szervezés, pénzügy
Idén a mesterképzések közül a vezetés és szervezés lett a legnépszerűbb: összesen 1452-en, első helyen 707-en jelentkeztek erre a szakra. Állami ösztöndíjas képzési formára 1362-en felvételiznek. Tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemen a támogatott képzésre 55, az önköltségesre 52 volt a ponthatár. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állami ösztöndíjas képzésére 70, az önköltségesre 73 ponttal lehetett bekerülni.
A Debreceni Egyetemen és a Miskolci Egyetemen is csak támogatott képzés indult 2012-ben: 63, illetve 81 pontnál húzták a határt. A Pannon Egyetemen az állami ösztöndíjas képzéshez 88 pont kellett. Ennyi pontot kellett összegyűjtenie annak is, aki a Pécsi Tudományegyetem támogatott vagy önköltséges képzésére akart bekerülni. A Széchenyi István Egyetemen 64, illetve 59 pont, a Szent István Egyetemen pedig 78, illetve 54 pont volt az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzés határa.
A második legnépszerűbb mesterszak az idei felvételin a pénzügy: összesen 921-en, első helyen 578-an, állami ösztöndíjas képzésre pedig 863-an jelentkeztek. Tavaly a Corvinus Gazdálkodástudományi Karának támogatott képzésére 55 ponttól lehetett bekerülni. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának állami ösztöndíjas képzésén 58 volt a ponthatár (önköltséges képzés egyik intézményben sem indult nappali tagozaton).
A BME-n, támogatott formában az kezdhette meg a tanulmányait, aki legalább 70 pontot szerzett, az önköltséges képzés ponthatára pedig 72 pont volt. A Kaposvári Egyetemen is csak állami ösztöndíjas képzés indult 2012-ben, minimum 49 pontot kellett gyűjteni hozzá. A Pécsi Tudományegyetemen 88 pontot kellett szereznie annak, aki támogatott formában szerette volna elkezdeni a tanulmányait. A Szegedi Tudományegyetemen az állami ösztöndíjas képzés ponthatára 83, az önköltségesé pedig 80 pont volt.
Nemzetközi tanulmányok, vállalkozásfejlesztés, kommunikáció- és médiatudomány
Nemzetközi tanulmányok mesterképzésre idén összesen 859-en, első helyen 521-en jelentkeztek. Az állami ösztöndíjas nemzetközi tanulmányok képzést 799-en jelölték be. 2012-ben a Corvinuson állami ösztöndíjas helyet 70, önköltségest 54 ponttal lehetett szerezni. A BGF-en a támogatott és a fizetős képzés ponthatára is 48 pont volt. Az ELTE-n az kezdhette meg állami ösztöndíjas formában a tanulmányait, aki legalább 97 pontot szerzett, az önköltséges képzés ponthatára pedig 91 volt.
Az Eszterházy Károly Főiskolán és a Nyíregyházi Főiskolán csak állami ösztöndíjas képzés indult, 81-es, illetve 78-as ponthatárral. A Pannon Egyetemen is csak támogatott formában indult a szak, legalább 85 pont kellett a bekerüléshez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az állami ösztöndíjas képzés ponthatára 76, az önköltségesé 63 pont volt. A Pécsi Tudományegyetemre jelentkezőknek 48, illetve 50 pontot kellett gyűjteniük. A Szegedi Tudományegyetem támogatott képzésén 82 pont volt a határ.
| Kövessétek velünk a ponthatárhúzást |
| Bár az idei Pont Ott Parti elmarad, velünk nem maradtok le a ponthatárhúzásról. Csatlakozzatok Facebook-eseményünkhöz, hogy elsőként értesüljetek a legfontosabb információkról. |
A negyedik legnépszerűbb mesterképzés az idén a vállalkozásfejlesztés lett: összesen 717-en, első helyen 294-en, állami ösztöndíjas képzésre pedig 688 adták be a jelentkezésüket. 2012-ben a Debreceni Egyetemen az állami ösztöndíjas képzésen 70, az önköltségesen 40 pont volt a ponthatár. A Miskolci Egyetemen csak támogatott képzés indult, a bekerüléshez 62 pont kellett. Annak, aki a Nyugat-magyarországi Egyetem állami ösztöndíjas képzésére jelentkezett, 47, az önköltséges képzésre jelentkezőknek pedig 45 pontot kellett összegyűjteniük. Az Óbudai Egyetemen 72, illetve 50 volt a ponthatár.
A kommunikáció- és médiatudomány mesterszak lett az ötödik legnépszerűbb: összesen 625-en, első helyen pedig 448-an jelentkeztek. Állami ösztöndíjas képzési formára 598-an felvételiznek. A Corvinuson tavaly 78, illetve 71, a BME-n pedig 70, illetve 87 volt a ponthatár az állami ösztöndíjas, illetve önköltséges képzésen. Annak, aki az ELTE-n szerette volna támogatott formában megkezdeni a tanulmányait, 37 pontot kellett gyűjtenie, míg az önköltséges képzés ponthatára 40 volt.
A Debreceni Egyetemen, a Pázmányon és a Szegedi Tudományegyetemen is csak támogatott képzés indult: 68, 67, illetve 66 pontot kellett gyűjtenie annak, aki be akart kerülni. A Pécsi Tudományegyetem állami ösztöndíjas képzésén 80, az önköltségesen 50 volt a ponthatár.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
