Az idén is több ezren szeretnének bekerülni az ELTE, a BME, a Corvinus és a Semmelweis legnépszerűbb képzéseire, amelyekre tavaly átlagosan 370-390 pontot kellett vinni. Megnéztük, milyen eséllyel indultok, ha a legnagyobb budapesti egyetemekre jelentkeztetek.
Budapesti Corvinus Egyetem
A Gazdálkodástudományi Karon indul a négy legnépszerűbb corvinusos szak, amelyből háromhoz a központi ponthatárt kell elérnetek. Rossz hír a felvételizőknek: "nem tervezik", hogy lazítanak a ponthatárokon.
A Corvinus magyar nyelven induló gazdálkodási és menedzsment szakát 1068-an jelölték meg, 419-en első helyen. Ide már tavaly is 460 volt a központi ponthatár, de önköltségesre már 433 ponttal be lehetett kerülni.
A kereskedelem és marketing szakon 449 a központi ponthatár, az önköltséges formára tavaly 423 ponttal lehetett bekerülni. A legtöbben turizmus-vendéglátás szakra jelentkeztek, összesen 1095-en, de ebből csupán 308 az elsőhelyes jelentkező - itt 428 a központi ponthatár, tavaly valamivel kevesebb, 421 ponttal lehetett önköltséges helyet szerezni.
A gazdaságinformatikus szakra jelentkezők jártak a legjobban, itt nincs központi ponthatár, és tavaly már jóval a corvinusos átlag alatt, 350 ponttal be lehetett jutni államis helyre. Ezt a szakot idén 1017-en jelöltétek, 436-an első helyen. Ezek a felvételizők járnak rosszul: ilyenek a ponthatárok a gazdasági szakokon.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Tavaly az a furcsa helyzet állt elő, hogy a BME több önköltséges képzésén magasabb volt a ponthatár, mint az állami ösztöndíjas formán. Hogyan húzzák meg a ponthatárokat?
A gépészmérnöki szakon például 385 volt az államis ponthatár, 398 a fizetős, államilag támogatott mérnökinformatikus szakra 370, fizetősre 382 ponttal lehetett bekerülni, műszaki menedzseren 300 volt az államis, 312 a fizetős, villamosmérnöki szakon pedig 365 volt az államis, és 377 az önköltséges forma ponthatára.
Az idei felvételin mérnökinformatikus szakra jelentkeztek a legtöbben, 1467-en, minden második diák első helyen jelölte meg a képzést. Milyenek lesznek a felvételi ponthatárok a műszaki szakokon?
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az idei felvételi szezonban több mint 22 ezren jelölték meg az ELTE valamelyik szakát, ezzel az egyetem magasan vezeti a népszerűségi listát - a négy legnépszerűbb alap- és osztatlan képzésén ezer fölött van a jelentkezők száma. Egy hét múlva jönnek a ponthatárok: ezek a legnépszerűbb szakok és egyetemek.
A legtöbben az ELTE pszichológia szakára jelentkeztek, összesen 1524-en, 624-en jelölték meg első helyen. Ide tavaly 439 ponttal lehetett bekerülni, államis helyre.
Valamivel kevesebben, 1512-en választották a programtervező informatikus szakot, 667-en első helyen jelölték meg. Ezen a képzésen 305 volt a tavalyi ponthatár. Gyógypedagógiára 1125-en jelentkeztek, a felvételizők fele első helyen ide szeretne bejutni. Ehhez tavaly 383 pont kellett.
A legrosszabbul a jogász szakra jelentkezők jártak, itt ugyanis központi ponthatár van, amit 464 pontban állapítottak meg. Önköltséges formában tavaly már 403 ponttal be lehetett jutni.
Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetem legnépszerűbb képzése az általános orvosi szak, amelyre az idén 1725-en jelentkeztek, 1140-en jelölték meg első helyen. Ehhez mérten magas is a ponthatár, tavaly 423 pont kellett az állami, és 411 az önköltséges férőhelyhez. Ezen a szakon az egyik legmagasabb a költségtérítés, egy félévért 1 millió forint fölötti összeget kell fizetni. Ennyit kell fizetni a legdrágább szakokért szeptembertől.
Ápolás és betegellátás szakon a dietetikus és a gyógytornász szakirány a legnépszerűbb, 576 és 694 jelentkezővel. Dietetikus képzésre tavaly 371 ponttal lehetett bekerülni, gyógytornászra viszont már 400 pont kellett. Szintén 371 volt a ponthatár az egyetem gyógyszerész szakán, amit az idén 565-en jelöltek meg, többségük nem az első helyen.
A második legnépszerűbb szak az önállóvá váló testnevelési karhoz tartozó testnevelő-edző, ide 903-an adták be a jelentkezésüket, 411-en első helyen. Ehhez a szakhoz tavaly 362 pontot kellett gyűjteni, költésgtérítéses formában nem indult.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
