Az idén is több ezren szeretnének bekerülni az ELTE, a BME, a Corvinus és a Semmelweis legnépszerűbb képzéseire, amelyekre tavaly átlagosan 370-390 pontot kellett vinni. Megnéztük, milyen eséllyel indultok, ha a legnagyobb budapesti egyetemekre jelentkeztetek.
Budapesti Corvinus Egyetem
A Gazdálkodástudományi Karon indul a négy legnépszerűbb corvinusos szak, amelyből háromhoz a központi ponthatárt kell elérnetek. Rossz hír a felvételizőknek: "nem tervezik", hogy lazítanak a ponthatárokon.
A Corvinus magyar nyelven induló gazdálkodási és menedzsment szakát 1068-an jelölték meg, 419-en első helyen. Ide már tavaly is 460 volt a központi ponthatár, de önköltségesre már 433 ponttal be lehetett kerülni.
A kereskedelem és marketing szakon 449 a központi ponthatár, az önköltséges formára tavaly 423 ponttal lehetett bekerülni. A legtöbben turizmus-vendéglátás szakra jelentkeztek, összesen 1095-en, de ebből csupán 308 az elsőhelyes jelentkező - itt 428 a központi ponthatár, tavaly valamivel kevesebb, 421 ponttal lehetett önköltséges helyet szerezni.
A gazdaságinformatikus szakra jelentkezők jártak a legjobban, itt nincs központi ponthatár, és tavaly már jóval a corvinusos átlag alatt, 350 ponttal be lehetett jutni államis helyre. Ezt a szakot idén 1017-en jelöltétek, 436-an első helyen. Ezek a felvételizők járnak rosszul: ilyenek a ponthatárok a gazdasági szakokon.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Tavaly az a furcsa helyzet állt elő, hogy a BME több önköltséges képzésén magasabb volt a ponthatár, mint az állami ösztöndíjas formán. Hogyan húzzák meg a ponthatárokat?
A gépészmérnöki szakon például 385 volt az államis ponthatár, 398 a fizetős, államilag támogatott mérnökinformatikus szakra 370, fizetősre 382 ponttal lehetett bekerülni, műszaki menedzseren 300 volt az államis, 312 a fizetős, villamosmérnöki szakon pedig 365 volt az államis, és 377 az önköltséges forma ponthatára.
Az idei felvételin mérnökinformatikus szakra jelentkeztek a legtöbben, 1467-en, minden második diák első helyen jelölte meg a képzést. Milyenek lesznek a felvételi ponthatárok a műszaki szakokon?
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az idei felvételi szezonban több mint 22 ezren jelölték meg az ELTE valamelyik szakát, ezzel az egyetem magasan vezeti a népszerűségi listát - a négy legnépszerűbb alap- és osztatlan képzésén ezer fölött van a jelentkezők száma. Egy hét múlva jönnek a ponthatárok: ezek a legnépszerűbb szakok és egyetemek.
A legtöbben az ELTE pszichológia szakára jelentkeztek, összesen 1524-en, 624-en jelölték meg első helyen. Ide tavaly 439 ponttal lehetett bekerülni, államis helyre.
Valamivel kevesebben, 1512-en választották a programtervező informatikus szakot, 667-en első helyen jelölték meg. Ezen a képzésen 305 volt a tavalyi ponthatár. Gyógypedagógiára 1125-en jelentkeztek, a felvételizők fele első helyen ide szeretne bejutni. Ehhez tavaly 383 pont kellett.
A legrosszabbul a jogász szakra jelentkezők jártak, itt ugyanis központi ponthatár van, amit 464 pontban állapítottak meg. Önköltséges formában tavaly már 403 ponttal be lehetett jutni.
Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetem legnépszerűbb képzése az általános orvosi szak, amelyre az idén 1725-en jelentkeztek, 1140-en jelölték meg első helyen. Ehhez mérten magas is a ponthatár, tavaly 423 pont kellett az állami, és 411 az önköltséges férőhelyhez. Ezen a szakon az egyik legmagasabb a költségtérítés, egy félévért 1 millió forint fölötti összeget kell fizetni. Ennyit kell fizetni a legdrágább szakokért szeptembertől.
Ápolás és betegellátás szakon a dietetikus és a gyógytornász szakirány a legnépszerűbb, 576 és 694 jelentkezővel. Dietetikus képzésre tavaly 371 ponttal lehetett bekerülni, gyógytornászra viszont már 400 pont kellett. Szintén 371 volt a ponthatár az egyetem gyógyszerész szakán, amit az idén 565-en jelöltek meg, többségük nem az első helyen.
A második legnépszerűbb szak az önállóvá váló testnevelési karhoz tartozó testnevelő-edző, ide 903-an adták be a jelentkezésüket, 411-en első helyen. Ehhez a szakhoz tavaly 362 pontot kellett gyűjteni, költésgtérítéses formában nem indult.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
