Az 5 legidegesítőbb dolog, amit a mai matekérettségiről mondhatsz

Kedden matekból érettségiztek a diákok - legtöbbjük valószínűleg nem ezt a vizsgát várta a legjobban, legalábbis erről árulkodnak az elmúlt évek gyenge érettségi eredményei. Az érettségizőket persze minden évben megtalálják az okoskodó felsőbbévesek, a "pofonegyszerű" feladatsorról kiselőadást tartó rokonok, ismerősök. Mit nem érdemes ilyenkor a matekból vizsgázóknak mondani?

  • Eduline

Juj, gondolkozni kell az érettségin?

Bele ne haljanak...

Ilyen komment minden évben érkezik a Facebookon. Igen, gondolkodni kell a matekérettségin, és igen, néhány feladat mindig nehéznek tűnik - persze nem szabad elfelejteni, hogy a matek nem tartozik a diákok kedvenc tantárgyai közé (legalábbis erről árulkodnak a vizsgaeredmények), és az érettségizőknek ez már a második vizsgájuk a héten.

Ezt tanulás nélkül meg lehet oldani

kettesre...

De kinek elég a kettes? Aki tovább szeretne tanulni, annak valószínűleg nem.

Régen sokkal nehezebb

érettségi feladatok voltak...

Ez valamilyen tudományos anyag következtetése? Nem valószínű. Mindenkinek a saját vizsgája a legnehezebb - nem csak a feladatok miatt, hanem a stressz, a feszültség miatt is.

Érettségi előtt: nem tudok semmit.

Érettségi után: maximum 2 pontot veszítettem

Van ez a típus (és az egyetemen is felbukkannak), aki vizsga előtt mindig azt állítja, hogy nem tanult/nem tud semmit/meg  fog bukni. Aztán valahogy mindig maxpontos dolgozatokat ír.

Ha úgy érezted, hogy túl könnyű volt egy feladat...

akkor biztos hibásan oldottad meg

Fájdalmas kijelentés, még ha sokszor igaz is.

A matekérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat, az idei érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.

Egy kis ízelítő képekben a matematikaérettségiről.

Megkezdődött a mai matematika érettségi!

Az első rész feladatai!

Ízelítő az első részből.

A második rész feladatait itt találod.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.