Az 5 legidegesítőbb dolog, amit a mai matekérettségiről mondhatsz

Kedden matekból érettségiztek a diákok - legtöbbjük valószínűleg nem ezt a vizsgát várta a legjobban, legalábbis erről árulkodnak az elmúlt évek gyenge érettségi eredményei. Az érettségizőket persze minden évben megtalálják az okoskodó felsőbbévesek, a "pofonegyszerű" feladatsorról kiselőadást tartó rokonok, ismerősök. Mit nem érdemes ilyenkor a matekból vizsgázóknak mondani?

  • Eduline

Juj, gondolkozni kell az érettségin?

Bele ne haljanak...

Ilyen komment minden évben érkezik a Facebookon. Igen, gondolkodni kell a matekérettségin, és igen, néhány feladat mindig nehéznek tűnik - persze nem szabad elfelejteni, hogy a matek nem tartozik a diákok kedvenc tantárgyai közé (legalábbis erről árulkodnak a vizsgaeredmények), és az érettségizőknek ez már a második vizsgájuk a héten.

Ezt tanulás nélkül meg lehet oldani

kettesre...

De kinek elég a kettes? Aki tovább szeretne tanulni, annak valószínűleg nem.

Régen sokkal nehezebb

érettségi feladatok voltak...

Ez valamilyen tudományos anyag következtetése? Nem valószínű. Mindenkinek a saját vizsgája a legnehezebb - nem csak a feladatok miatt, hanem a stressz, a feszültség miatt is.

Érettségi előtt: nem tudok semmit.

Érettségi után: maximum 2 pontot veszítettem

Van ez a típus (és az egyetemen is felbukkannak), aki vizsga előtt mindig azt állítja, hogy nem tanult/nem tud semmit/meg  fog bukni. Aztán valahogy mindig maxpontos dolgozatokat ír.

Ha úgy érezted, hogy túl könnyű volt egy feladat...

akkor biztos hibásan oldottad meg

Fájdalmas kijelentés, még ha sokszor igaz is.

A matekérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat, az idei érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.

Egy kis ízelítő képekben a matematikaérettségiről.

Megkezdődött a mai matematika érettségi!

Az első rész feladatai!

Ízelítő az első részből.

A második rész feladatait itt találod.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.