Kedden matekból érettségiztek a diákok - legtöbbjük valószínűleg nem ezt a vizsgát várta a legjobban, legalábbis erről árulkodnak az elmúlt évek gyenge érettségi eredményei. Az érettségizőket persze minden évben megtalálják az okoskodó felsőbbévesek, a "pofonegyszerű" feladatsorról kiselőadást tartó rokonok, ismerősök. Mit nem érdemes ilyenkor a matekból vizsgázóknak mondani?
Juj, gondolkozni kell az érettségin?
Bele ne haljanak...
Ilyen komment minden évben érkezik a Facebookon. Igen, gondolkodni kell a matekérettségin, és igen, néhány feladat mindig nehéznek tűnik - persze nem szabad elfelejteni, hogy a matek nem tartozik a diákok kedvenc tantárgyai közé (legalábbis erről árulkodnak a vizsgaeredmények), és az érettségizőknek ez már a második vizsgájuk a héten.
Ezt tanulás nélkül meg lehet oldani
kettesre...
De kinek elég a kettes? Aki tovább szeretne tanulni, annak valószínűleg nem.
Régen sokkal nehezebb
érettségi feladatok voltak...
Ez valamilyen tudományos anyag következtetése? Nem valószínű. Mindenkinek a saját vizsgája a legnehezebb - nem csak a feladatok miatt, hanem a stressz, a feszültség miatt is.
Érettségi előtt: nem tudok semmit.
Érettségi után: maximum 2 pontot veszítettem
Van ez a típus (és az egyetemen is felbukkannak), aki vizsga előtt mindig azt állítja, hogy nem tanult/nem tud semmit/meg fog bukni. Aztán valahogy mindig maxpontos dolgozatokat ír.
Ha úgy érezted, hogy túl könnyű volt egy feladat...
akkor biztos hibásan oldottad meg
Fájdalmas kijelentés, még ha sokszor igaz is.
A matekérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat, az idei érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.
Egy kis ízelítő képekben a matematikaérettségiről.
Megkezdődött a mai matematika érettségi!
A második rész feladatait itt találod.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
