Megvannak a keresztféléves felvételi ponthatárai

Nyilvánosságra hozták a keresztféléves felvételi ponthatárait: kiderült, hol folytathatja tanulmányait 5400 felvételiző.

  • Eduline
Fülöp Máté

Az idei keresztféléves felvételire 5397-en jelentkeztek, többségük mesterszakot jelölt meg a jelentkezési lapon, alapképzésekre mindössze 700-an, felsőoktatási szakképzésre 110-en felvételiztek.

Keresztféléves felvételi ponthatárok: ennyivel lehetett bekerülni a mesterszakokra

Megvannak a keresztféléves ponthatárok, kiderült, kik kezdhetik meg mesterképzésüket a kiválasztott egyetemen februárban. A keresztféléves felvételi legnépszerűbb mesterképzése ismét a vezetés és szervezés lett, amelyet összesen 554-en jelöltek meg a jelentkezési lapon. 520-an adták be felvételi kérelmüket az egyetemek gépészmérnöki képzéseire, míg a harmadik legtöbb hallgatót vonzó MSc-képzés a vállalkozásfejlesztés.

4468-an állami ösztöndíjas képzésre próbálnak bejutni, 1870 felvételiző azonban önköltséges szakot jelölt meg. A legnépszerűbb képzési terület a keresztféléves felvételin a műszaki és a gazdasági (1949 és 1854 jelentkezővel), ötszáznál több felvételizőt ezeken kívül csak az agrár- és az informatikai szakok vonzottak.

A 2018-as keresztféléves felvételi ponthatárait itt nézhetitek meg.

Itt a lista: ezekre a szakokra lesz a legnehezebb bejutni 2018-ban

Negyvenegy szakon a 2018-as felvételin is előzetes ponthatárokat húztak, több szakra jeles érettségi, nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi nélkül esély sincs bekerülni. A legtöbb népszerű képzésen az idén is előzetes ponthatárokat húznak. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ilyen szakokon állapítottak meg 2018-ra előzetes ponthatárokat.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.