Ma éjfélkor lejár az egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési határideje. Milyen hibákat érdemes elkerülni, ha még csak most álltok neki az elektronikus jelentkezési lap kitöltésének?
1. hiba: azt hiszitek, öt perc alatt megvan az egész
Pedig nincs. Regisztrálnotok kell, meg kell adnotok a személyes adataitokat, ki kell választanotok a szakokat, és a már meglévő dokumentumokat is fel kell töltenetek - ez pedig nincs meg pár perc alatt.
2. hiba: rossz szakot jelöltök be
Mert nem figyelitek a képzés nyelvét, így például magyar helyett angol nyelvű gazdasági BSc-szakra adjátok be a jelentkezést, vagy a képzés munkarendjét (nappali, esti, levelező, távoktatás), finanszírozását (önköltséges vagy állami ösztöndíjas), esetleg helyszínét hagyjátok figyelmen kívül. A nagyobb egyetemek több városban is indítanak szakokat, és mindegyiket külön sorban találjátok az e-felvételi rendszerében - erre is figyelni kell.
A jelentkezési határidő után egyetlen jelentkezést sem fogadnak el, ezért a február 15-i határidőt komolyan kell venni. Ugyanígy fontos a hitelesítés határideje is, amely az idén február 20-a - ha nem hitelesítitek az elektronikus jelentkezési lapot, érvénytelen lesz a felvételi kérelmetek.
4. hiba: nem fizetitek be az eljárási díjat
A felvételi kérelem díjmentes, ha legfeljebb három szakot jelöltök meg (ha ugyanannak a szaknak az önköltséges és az állami ösztöndíjas verzióját is megjelölitek, az - bár külön sorban kell feltüntetni - eljárási díj szempontjából egy jelentkezési helynek minősül). Ezen felül két szakot jelölhettek meg, ezért azonban képzésenként 2000-2000 forintot kell fizetni. Az eljárási díj befizetésének határideje szintén február 15.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
