Kapnak-e pluszpontokat a felsőoktatási felvételin a hátrányos helyzetű diákok? Mi a helyzet azokkal, akik 25 éves koruk után kezdenék el az egyetemet vagy a főiskolát? Ilyenek a 2017-es pontszámítási szabályok.
2017-ben is kapok pluszpontot,
ha hátrányos helyzetű diák vagyok?
Igen, esélyegyenőség jogcímén 40 többletpontot kaphaznak azok a jelentkezők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők, vagy gyermeket gondoznak.
Ki számít
hátrányos helyzetűnek?
Hátrányos helyzetűnek számítanak azok a jelentkezők, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, szüleik vagy gyámuk alacsony iskolai végzettségű, alacsony foglalkoztatottságú, vagy akinek a lakókörnyezete „elégtelen”, például akik szegregátumnak nyilvánított helyen, félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban élnek.
Felnőttként kezdeném el az egyetemet.
Nekem is jár többletpont?
Csak azok a hátrányos helyzetű felvételizők kapják meg a 40 többletpontot, akik még nem töltötték be 25. életévüket.
Milyen dokumentumokkal kell igazolni
a hátrányos helyzetet?
A jegyző, az illetékes gyámhatóság igazolásával, illetve határozatával. Az igazolási jogcímnek mindig a felvételi tájékoztató megjelenése - ez a 2017-es felvételin 2016. december közepe lesz - és a dokumentumpótlás végső határideje - ez 2017. július közepe lesz - közötti valamely időtartamban kell fennállnia.
Az igazolást/határozatot csak akkor fogadják el, ha az tartalmazza a jelentkező nevét és személyazonosító adatait, a jogosultság tényét és idejét, a kiállító megnevezését és az elrendelő igazolás/határozat számát, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét.
A hátrányos helyzetű jelentkezőknek az oktatási intézmény által kiállított aktív tanulói/hallgatói jogviszonyról szóló igazolást is be kell nyújtaniuk.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
