Kapnak-e pluszpontokat a felsőoktatási felvételin a hátrányos helyzetű diákok? Mi a helyzet azokkal, akik 25 éves koruk után kezdenék el az egyetemet vagy a főiskolát? Ilyenek a 2017-es pontszámítási szabályok.
2017-ben is kapok pluszpontot,
ha hátrányos helyzetű diák vagyok?
Igen, esélyegyenőség jogcímén 40 többletpontot kaphaznak azok a jelentkezők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők, vagy gyermeket gondoznak.
Ki számít
hátrányos helyzetűnek?
Hátrányos helyzetűnek számítanak azok a jelentkezők, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, szüleik vagy gyámuk alacsony iskolai végzettségű, alacsony foglalkoztatottságú, vagy akinek a lakókörnyezete „elégtelen”, például akik szegregátumnak nyilvánított helyen, félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban élnek.
Felnőttként kezdeném el az egyetemet.
Nekem is jár többletpont?
Csak azok a hátrányos helyzetű felvételizők kapják meg a 40 többletpontot, akik még nem töltötték be 25. életévüket.
Milyen dokumentumokkal kell igazolni
a hátrányos helyzetet?
A jegyző, az illetékes gyámhatóság igazolásával, illetve határozatával. Az igazolási jogcímnek mindig a felvételi tájékoztató megjelenése - ez a 2017-es felvételin 2016. december közepe lesz - és a dokumentumpótlás végső határideje - ez 2017. július közepe lesz - közötti valamely időtartamban kell fennállnia.
Az igazolást/határozatot csak akkor fogadják el, ha az tartalmazza a jelentkező nevét és személyazonosító adatait, a jogosultság tényét és idejét, a kiállító megnevezését és az elrendelő igazolás/határozat számát, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét.
A hátrányos helyzetű jelentkezőknek az oktatási intézmény által kiállított aktív tanulói/hallgatói jogviszonyról szóló igazolást is be kell nyújtaniuk.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
