Pontszámítási szabályok a 2017-es felvételin: ki számít hátrányos helyzetűnek?

Kapnak-e pluszpontokat a felsőoktatási felvételin a hátrányos helyzetű diákok? Mi a helyzet azokkal, akik 25 éves koruk után kezdenék el az egyetemet vagy a főiskolát? Ilyenek a 2017-es pontszámítási szabályok.

  • Eduline

2017-ben is kapok pluszpontot,

ha hátrányos helyzetű diák vagyok?

Igen, esélyegyenőség jogcímén 40 többletpontot kaphaznak azok a jelentkezők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők, vagy gyermeket gondoznak.

Ki számít

hátrányos helyzetűnek?

Hátrányos helyzetűnek számítanak azok a jelentkezők, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, szüleik vagy gyámuk alacsony iskolai végzettségű, alacsony foglalkoztatottságú, vagy akinek a lakókörnyezete „elégtelen”, például akik szegregátumnak nyilvánított helyen, félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban élnek.

 

Shutterstock

Felnőttként kezdeném el az egyetemet.

Nekem is jár többletpont?

Csak azok a hátrányos helyzetű felvételizők kapják meg a 40 többletpontot, akik még nem töltötték be 25. életévüket.

Milyen dokumentumokkal kell igazolni

a hátrányos helyzetet?

A jegyző, az illetékes gyámhatóság igazolásával, illetve határozatával. Az igazolási jogcímnek mindig a felvételi tájékoztató megjelenése - ez a 2017-es felvételin 2016. december közepe lesz - és a dokumentumpótlás végső határideje - ez 2017. július közepe lesz - közötti valamely időtartamban kell fennállnia.

Az igazolást/határozatot csak akkor fogadják el, ha az tartalmazza a jelentkező nevét és személyazonosító adatait, a jogosultság tényét és idejét, a kiállító megnevezését és az elrendelő igazolás/határozat számát, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét.

A hátrányos helyzetű jelentkezőknek az oktatási intézmény által kiállított aktív tanulói/hallgatói jogviszonyról szóló igazolást is be kell nyújtaniuk.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.