Pontszámítási szabályok a 2017-es felvételin: ki számít hátrányos helyzetűnek?

Kapnak-e pluszpontokat a felsőoktatási felvételin a hátrányos helyzetű diákok? Mi a helyzet azokkal, akik 25 éves koruk után kezdenék el az egyetemet vagy a főiskolát? Ilyenek a 2017-es pontszámítási szabályok.

  • Eduline

2017-ben is kapok pluszpontot,

ha hátrányos helyzetű diák vagyok?

Igen, esélyegyenőség jogcímén 40 többletpontot kaphaznak azok a jelentkezők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők, vagy gyermeket gondoznak.

Ki számít

hátrányos helyzetűnek?

Hátrányos helyzetűnek számítanak azok a jelentkezők, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, szüleik vagy gyámuk alacsony iskolai végzettségű, alacsony foglalkoztatottságú, vagy akinek a lakókörnyezete „elégtelen”, például akik szegregátumnak nyilvánított helyen, félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban élnek.

 

Shutterstock

Felnőttként kezdeném el az egyetemet.

Nekem is jár többletpont?

Csak azok a hátrányos helyzetű felvételizők kapják meg a 40 többletpontot, akik még nem töltötték be 25. életévüket.

Milyen dokumentumokkal kell igazolni

a hátrányos helyzetet?

A jegyző, az illetékes gyámhatóság igazolásával, illetve határozatával. Az igazolási jogcímnek mindig a felvételi tájékoztató megjelenése - ez a 2017-es felvételin 2016. december közepe lesz - és a dokumentumpótlás végső határideje - ez 2017. július közepe lesz - közötti valamely időtartamban kell fennállnia.

Ilyen lesz a pontszámítás a 2017-es felvételin: marad vagy megszűnik a duplázás?

Az igazolást/határozatot csak akkor fogadják el, ha az tartalmazza a jelentkező nevét és személyazonosító adatait, a jogosultság tényét és idejét, a kiállító megnevezését és az elrendelő igazolás/határozat számát, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét.

A hátrányos helyzetű jelentkezőknek az oktatási intézmény által kiállított aktív tanulói/hallgatói jogviszonyról szóló igazolást is be kell nyújtaniuk.

Ilyen lesz a 2017-es felvételi: több szakot átneveznek, ezeket keressétek
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna