Hány többletpontot kaphatnak a hátrányos helyzetű jelentkezők a felvételin?

A többeltpontok kiszámolása a felvételik egyik legfontosabb része, ezért most megnéztük, hogy például hátrányos helyzetű jelentkezők hány pontot kaphatnak, ha igazolják a helyzetüket. Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
pixabay

Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni esélyegyenlőség címén, amennyiben a tájékoztató megjelenése és 2018. január 11. közötti időszak során a jelentkező teljesíti az adott jogcím feltételeit, és a jogosultságot megfelelően igazolja - derül ki a felvételi tájékoztatóból.

Figyelem, a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, az edző alapszak, valamint a művészeti tanárképzés esetében gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás!

Kinek jár a többletpont, mennyi?

  •  hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra;
  •  fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra;
  • az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Kik számítanak hátrányos helyzetűnek? Pontszámítási ABC

Ki számít hátrányos helyzetű jelentkezőnek az egyetemi-főiskolai felvételin? Igaz, hogy ha valamelyik szülőnek alacsony az iskolai végzettsége, pluszpontot kaptok? Itt van minden tudnivaló. "A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 67/A.

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.