Hány többletpontot kaphatnak a hátrányos helyzetű jelentkezők a felvételin?

A többeltpontok kiszámolása a felvételik egyik legfontosabb része, ezért most megnéztük, hogy például hátrányos helyzetű jelentkezők hány pontot kaphatnak, ha igazolják a helyzetüket. Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
pixabay

Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni esélyegyenlőség címén, amennyiben a tájékoztató megjelenése és 2018. január 11. közötti időszak során a jelentkező teljesíti az adott jogcím feltételeit, és a jogosultságot megfelelően igazolja - derül ki a felvételi tájékoztatóból.

Figyelem, a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, az edző alapszak, valamint a művészeti tanárképzés esetében gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás!

Kinek jár a többletpont, mennyi?

  •  hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra;
  •  fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra;
  • az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Kik számítanak hátrányos helyzetűnek? Pontszámítási ABC

Ki számít hátrányos helyzetű jelentkezőnek az egyetemi-főiskolai felvételin? Igaz, hogy ha valamelyik szülőnek alacsony az iskolai végzettsége, pluszpontot kaptok? Itt van minden tudnivaló. "A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 67/A.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.