"A magyar városokkal volt egy kis problémám" - milyen volt a középszintű földrajzérettségi?

Milyennek tartják a középszintű földrajzérettségit a szaktanárok és a diákok? Várjuk a további véleményeket kommentben.

  • Eduline
Shutterstock

„A topográfiai rész második és harmadik feladata nem jelenthetett gondot a diákoknak, az viszont elképzelhető, hogy az első feladat egy kicsit nehezebben mehetett az érettségizőknek, mert nem rajzolták be az országhatárokat. Aki nem annyira felkészült, elronthatta” – mondta az eduline-nak Rácz Ilona, a gödöllői Török Ignác Gimnázium igazgatóhelyettese, szaktanár.

A középszintű érettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű érettségi hivatalos megoldása

A középszintű feladatsor első részének nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

A földrajzérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt nézhetitek meg.

A földrajztanár szerint a középszintű írásbeli második része valamivel könnyebbnek tűnik, mint a tavalyi. „Még a jó matekosok is megijednek, ha földrajzból számításos feladatot kapnak, pedig mindig van ilyen feladat, és általában jól is oldják meg a diákok. Az idei tesztben egy térképes feladatot kellett megoldani, de az nem volt nehéz” – magyarázta, hozzátéve: általában elegendő a 120 perc, „ha 20 perc alatt valaki nem tudja megoldani a topográfiai feladatsort, akkor ülhet ott akár egy teljes napig is, akkor sem fogja tudni”.

Volt, aki csak a magyar városoknál akadt el

“Összességében könnyebb, mint az előző éveké” – mondta el az eduline-nak Szász Zsombor, a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium végzőse. “Örültem, hogy nem voltak benne kőzetes feladatok, szerintem atlasszal és általános műveltséggel meg lehetett oldani a második feladatsort” - tette hozzá.

Az első, 20 perces rövid feladatrész kifejezetten jól ment neki, az itt elérhető 25 pontból 23 pontos vagy afölötti eredményre számít, csak a magyar városokkal volt egy kis problémája, de végül azzal is boldogult. A teljes kérdéssortól is 80-85 százalékot vár. Ez jól jöhet neki a felvételin, ugyanis az angliai Exeter Egyetemre készül, nemzetközi tanulmányok és politikatudomány szakra, ahol a százalék nem számít, csak a jegy.

"A topográfia volt a legkönnyebb, a második részben pedig egész könnyű volt az a feladat, amelynél három EU-s országról, Olaszországról, Ausztriáról és Nagy-Britanniáról kellett megmondani, melyikre vonatkoznak az állítások" – mondta el Zsombor.

"Nehezebbnek a légmozgásos feladatot éreztem, valamint azt, ahol meg kellett mondani, milyen szakaszjellegűek az adott folyószakaszok. A légmozgásosra egyáltalán nem számítottam, abban több lexikális tudást kértek számon, ez volt egy kicsit váratlan számomra" – tette hozzá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu