"A magyar városokkal volt egy kis problémám" - milyen volt a középszintű földrajzérettségi?

Milyennek tartják a középszintű földrajzérettségit a szaktanárok és a diákok? Várjuk a további véleményeket kommentben.

  • Eduline
Shutterstock

„A topográfiai rész második és harmadik feladata nem jelenthetett gondot a diákoknak, az viszont elképzelhető, hogy az első feladat egy kicsit nehezebben mehetett az érettségizőknek, mert nem rajzolták be az országhatárokat. Aki nem annyira felkészült, elronthatta” – mondta az eduline-nak Rácz Ilona, a gödöllői Török Ignác Gimnázium igazgatóhelyettese, szaktanár.

A középszintű érettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű érettségi hivatalos megoldása

A középszintű feladatsor első részének nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

A földrajzérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt nézhetitek meg.

A földrajztanár szerint a középszintű írásbeli második része valamivel könnyebbnek tűnik, mint a tavalyi. „Még a jó matekosok is megijednek, ha földrajzból számításos feladatot kapnak, pedig mindig van ilyen feladat, és általában jól is oldják meg a diákok. Az idei tesztben egy térképes feladatot kellett megoldani, de az nem volt nehéz” – magyarázta, hozzátéve: általában elegendő a 120 perc, „ha 20 perc alatt valaki nem tudja megoldani a topográfiai feladatsort, akkor ülhet ott akár egy teljes napig is, akkor sem fogja tudni”.

Volt, aki csak a magyar városoknál akadt el

“Összességében könnyebb, mint az előző éveké” – mondta el az eduline-nak Szász Zsombor, a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium végzőse. “Örültem, hogy nem voltak benne kőzetes feladatok, szerintem atlasszal és általános műveltséggel meg lehetett oldani a második feladatsort” - tette hozzá.

Az első, 20 perces rövid feladatrész kifejezetten jól ment neki, az itt elérhető 25 pontból 23 pontos vagy afölötti eredményre számít, csak a magyar városokkal volt egy kis problémája, de végül azzal is boldogult. A teljes kérdéssortól is 80-85 százalékot vár. Ez jól jöhet neki a felvételin, ugyanis az angliai Exeter Egyetemre készül, nemzetközi tanulmányok és politikatudomány szakra, ahol a százalék nem számít, csak a jegy.

"A topográfia volt a legkönnyebb, a második részben pedig egész könnyű volt az a feladat, amelynél három EU-s országról, Olaszországról, Ausztriáról és Nagy-Britanniáról kellett megmondani, melyikre vonatkoznak az állítások" – mondta el Zsombor.

"Nehezebbnek a légmozgásos feladatot éreztem, valamint azt, ahol meg kellett mondani, milyen szakaszjellegűek az adott folyószakaszok. A légmozgásosra egyáltalán nem számítottam, abban több lexikális tudást kértek számon, ez volt egy kicsit váratlan számomra" – tette hozzá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.