"A magyar városokkal volt egy kis problémám" - milyen volt a középszintű földrajzérettségi?

Milyennek tartják a középszintű földrajzérettségit a szaktanárok és a diákok? Várjuk a további véleményeket kommentben.

  • Eduline
Shutterstock

„A topográfiai rész második és harmadik feladata nem jelenthetett gondot a diákoknak, az viszont elképzelhető, hogy az első feladat egy kicsit nehezebben mehetett az érettségizőknek, mert nem rajzolták be az országhatárokat. Aki nem annyira felkészült, elronthatta” – mondta az eduline-nak Rácz Ilona, a gödöllői Török Ignác Gimnázium igazgatóhelyettese, szaktanár.

A középszintű érettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű érettségi hivatalos megoldása

A középszintű feladatsor első részének nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

A földrajzérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt nézhetitek meg.

A földrajztanár szerint a középszintű írásbeli második része valamivel könnyebbnek tűnik, mint a tavalyi. „Még a jó matekosok is megijednek, ha földrajzból számításos feladatot kapnak, pedig mindig van ilyen feladat, és általában jól is oldják meg a diákok. Az idei tesztben egy térképes feladatot kellett megoldani, de az nem volt nehéz” – magyarázta, hozzátéve: általában elegendő a 120 perc, „ha 20 perc alatt valaki nem tudja megoldani a topográfiai feladatsort, akkor ülhet ott akár egy teljes napig is, akkor sem fogja tudni”.

Volt, aki csak a magyar városoknál akadt el

“Összességében könnyebb, mint az előző éveké” – mondta el az eduline-nak Szász Zsombor, a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium végzőse. “Örültem, hogy nem voltak benne kőzetes feladatok, szerintem atlasszal és általános műveltséggel meg lehetett oldani a második feladatsort” - tette hozzá.

Az első, 20 perces rövid feladatrész kifejezetten jól ment neki, az itt elérhető 25 pontból 23 pontos vagy afölötti eredményre számít, csak a magyar városokkal volt egy kis problémája, de végül azzal is boldogult. A teljes kérdéssortól is 80-85 százalékot vár. Ez jól jöhet neki a felvételin, ugyanis az angliai Exeter Egyetemre készül, nemzetközi tanulmányok és politikatudomány szakra, ahol a százalék nem számít, csak a jegy.

"A topográfia volt a legkönnyebb, a második részben pedig egész könnyű volt az a feladat, amelynél három EU-s országról, Olaszországról, Ausztriáról és Nagy-Britanniáról kellett megmondani, melyikre vonatkoznak az állítások" – mondta el Zsombor.

"Nehezebbnek a légmozgásos feladatot éreztem, valamint azt, ahol meg kellett mondani, milyen szakaszjellegűek az adott folyószakaszok. A légmozgásosra egyáltalán nem számítottam, abban több lexikális tudást kértek számon, ez volt egy kicsit váratlan számomra" – tette hozzá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.