Kerékpárok, szökési sebesség és UV-sugárzás a középszintű fizikaérettségin

A Nap ultraibolya sugárzásáról, a kerékpárok modern alkatrészeiről és az elektromos búvárszivattyúk teljesítményéről is kaptak feladatot a diákok a középszintű fizikaérettségin.

  • Eduline
Shutterstock

Középszinten 120 perces az írásbeli, a feladatsor két részből áll: a vizsgázóknak először egy feleletválasztós kérdéssort kell megoldaniuk, majd az összetett feladatok következnek. A helyes megoldásokkal összesen 90 pontot szerezhetnek.

Az idei középszintű fizikaérettségin a diákoknak először húsz rövid feladatot kell megoldaniuk - többek között a szökési sebességről, a radioaktív izotóp felezési idejéről, a hanghullámok terjedéséről, valamint a légüres térben terjedő vörös és kék fényről kaptak kérdést az érettségizők.

A második rész négy feladata közül hármat kell megoldaniuk: a kerékpárokat alkotó egyszerű gépekhez és az elektromos búvárszivattyúk teljesítményéhez is kapcsolódik feladat.

A vizsgán ugyanazokat a segédeszközöket használhatják, mint a matekérettségin, vagyis négyjegyű függvénytáblázatot, valamint szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.

Így néz ki ma a fizikaérettségi

Emelt- és középszinten fizikából tartanak ma érettségit reggel nyolctól. Középszinten a vizsgára 120 perc jut 90 pontért, emelt szinten 240 perc 100 pontért. Ugyanazok a segédeszközök használhatók, mint a matekérettségin, tehát függvénytáblázat és számológép. Középszinten két részből áll a feladatlap, egy feleletválasztós kérdéssorból, és egy összetett feladatokat tartalamzó részből.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.