Kerékpárok, szökési sebesség és UV-sugárzás a középszintű fizikaérettségin

A Nap ultraibolya sugárzásáról, a kerékpárok modern alkatrészeiről és az elektromos búvárszivattyúk teljesítményéről is kaptak feladatot a diákok a középszintű fizikaérettségin.

  • Eduline
Shutterstock

Középszinten 120 perces az írásbeli, a feladatsor két részből áll: a vizsgázóknak először egy feleletválasztós kérdéssort kell megoldaniuk, majd az összetett feladatok következnek. A helyes megoldásokkal összesen 90 pontot szerezhetnek.

Az idei középszintű fizikaérettségin a diákoknak először húsz rövid feladatot kell megoldaniuk - többek között a szökési sebességről, a radioaktív izotóp felezési idejéről, a hanghullámok terjedéséről, valamint a légüres térben terjedő vörös és kék fényről kaptak kérdést az érettségizők.

A második rész négy feladata közül hármat kell megoldaniuk: a kerékpárokat alkotó egyszerű gépekhez és az elektromos búvárszivattyúk teljesítményéhez is kapcsolódik feladat.

A vizsgán ugyanazokat a segédeszközöket használhatják, mint a matekérettségin, vagyis négyjegyű függvénytáblázatot, valamint szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.

Így néz ki ma a fizikaérettségi

Emelt- és középszinten fizikából tartanak ma érettségit reggel nyolctól. Középszinten a vizsgára 120 perc jut 90 pontért, emelt szinten 240 perc 100 pontért. Ugyanazok a segédeszközök használhatók, mint a matekérettségin, tehát függvénytáblázat és számológép. Középszinten két részből áll a feladatlap, egy feleletválasztós kérdéssorból, és egy összetett feladatokat tartalamzó részből.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.