"Meg kell vizsgálni, és szükség esetén rendeletileg is szabályozni kell, hogy 2020-tól mely szakokon szükséges emelt szintű érettségi vagy azzal ekvivalens minimális felvételi követelmény" - olvasható a kormány.hu-n nyilvánosságra hozott új felsőoktatási stratégiában. Az már most biztos, hogy 2015-ben és 2016-ban is emelkedik a minimumponthatár, de 2020-tól a nyelvvizsga is az egyetemi-főiskolai felvételi feltétele lehet. Hogyan szabná át a felvételi rendszert a felsőoktatási államtitkárság? Íme, a részletek.
A 2015-ös felvételin csak az kerülhet be alap- és osztatlan szakokra, aki legalább 280 pontot gyűjt az 500-ból, 2016-ben pedig már 300 lesz a minimumponthatár - ezzel a szigorítással eddig is tisztában voltak azok a diákok, akik jövőre vagy két év múlva felvételiznek majd valamelyik egyetemre vagy főiskolára. 2020-tól azonban nagyobb változások várnak a felvételi rendszerre - legalábbis erről árulkodik az új felsőoktatási stratégia.
Kötelező nyelvvizsga?
A magyar állami ösztöndíjhoz való hozzáférést szakspecifikus bemeneti pontszámrendszerrel kell szabályozni, 2020-tól pedig indokolt lehet legalább egy nyelv középfokú ismeretének megkövetelése - olvasható a felsőoktatási stratégiában.
Ez azt jelenti, hogy - ha a Felsőoktatási Kerekasztal és a kormány is rábólint a tervre - a 2020-ban felvételizők, vagyis a mostani hetedikesek csak akkor kerülhetnek majd be valamelyik egyetemre vagy főiskolára, ha legalább egy idegen nyelvből középfokú nyelvtudásuk van. Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy ezt nyelvvizsgával, emelt szintű nyelvi érettségivel vagy más módon kell-e majd bizonyítani, az viszont szinte borítékolható, hogy így hátrányba kerülnek majd azok a diákok, akik olyan középiskolában tanulnak, amelynek nem elég erős a nyelvoktatása, és a szüleik sem tudják finanszírozni a különórákat.
Kötelező emelt szintű érettségi?
A felsőoktatási stratégia arra is kitér, hogy meg kell vizsgálni, mely szakokon kellene 2020-tól kötelezővé tenni az emelt szintű érettségit. A felsőoktatási államtitkárságon elkészített anyag megfogalmazása arra utal, hogy nem gondolkodnak a nehezebb, egyben több pontot érő érettségi teljes kötelezővé tételén - pedig az a kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetése óta vita tárgya.
Már most is több tucat olyan szak van, amelyre csak azok kerülhetnek be, akik egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tesznek - ilyen képzés az általános orvosi, a gyógyszerészeti, az állatorvosi, valamint több társadalom- és bölcsészettudományi szak is. A teljes listát itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
