Rossz hír a diákoknak: szigorúbb lesz a felvételi 2020-tól

"Meg kell vizsgálni, és szükség esetén rendeletileg is szabályozni kell, hogy 2020-tól mely szakokon szükséges emelt szintű érettségi vagy azzal ekvivalens minimális felvételi követelmény" - olvasható a kormány.hu-n nyilvánosságra hozott új felsőoktatási stratégiában. Az már most biztos, hogy 2015-ben és 2016-ban is emelkedik a minimumponthatár, de 2020-tól a nyelvvizsga is az egyetemi-főiskolai felvételi feltétele lehet. Hogyan szabná át a felvételi rendszert a felsőoktatási államtitkárság? Íme, a részletek.

  • Eduline

A 2015-ös felvételin csak az kerülhet be alap- és osztatlan szakokra, aki legalább 280 pontot gyűjt az 500-ból, 2016-ben pedig már 300 lesz a minimumponthatár - ezzel a szigorítással eddig is tisztában voltak azok a diákok, akik jövőre vagy két év múlva felvételiznek majd valamelyik egyetemre vagy főiskolára. 2020-tól azonban nagyobb változások várnak a felvételi rendszerre - legalábbis erről árulkodik az új felsőoktatási stratégia.

Kötelező nyelvvizsga?

A magyar állami ösztöndíjhoz való hozzáférést szakspecifikus bemeneti pontszámrendszerrel kell szabályozni, 2020-tól pedig indokolt lehet legalább egy nyelv középfokú ismeretének megkövetelése - olvasható a felsőoktatási stratégiában.

Túry Gergely

Ez azt jelenti, hogy - ha a Felsőoktatási Kerekasztal és a kormány is rábólint a tervre - a 2020-ban felvételizők, vagyis a mostani hetedikesek csak akkor kerülhetnek majd be valamelyik egyetemre vagy főiskolára, ha legalább egy idegen nyelvből középfokú nyelvtudásuk van. Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy ezt nyelvvizsgával, emelt szintű nyelvi érettségivel vagy más módon kell-e majd bizonyítani, az viszont szinte borítékolható, hogy így hátrányba kerülnek majd azok a diákok, akik olyan középiskolában tanulnak, amelynek nem elég erős a nyelvoktatása, és a szüleik sem tudják finanszírozni a különórákat.

Kötelező emelt szintű érettségi?

A felsőoktatási stratégia arra is kitér, hogy meg kell vizsgálni, mely szakokon kellene 2020-tól kötelezővé tenni az emelt szintű érettségit. A felsőoktatási államtitkárságon elkészített anyag megfogalmazása arra utal, hogy nem gondolkodnak a nehezebb, egyben több pontot érő érettségi teljes kötelezővé tételén - pedig az a kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetése óta vita tárgya.

Már most is több tucat olyan szak van, amelyre csak azok kerülhetnek be, akik egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tesznek - ilyen képzés az általános orvosi, a gyógyszerészeti, az állatorvosi, valamint több társadalom- és bölcsészettudományi szak is. A teljes listát itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna