Rossz hír a diákoknak: szigorúbb lesz a felvételi 2020-tól

"Meg kell vizsgálni, és szükség esetén rendeletileg is szabályozni kell, hogy 2020-tól mely szakokon szükséges emelt szintű érettségi vagy azzal ekvivalens minimális felvételi követelmény" - olvasható a kormány.hu-n nyilvánosságra hozott új felsőoktatási stratégiában. Az már most biztos, hogy 2015-ben és 2016-ban is emelkedik a minimumponthatár, de 2020-tól a nyelvvizsga is az egyetemi-főiskolai felvételi feltétele lehet. Hogyan szabná át a felvételi rendszert a felsőoktatási államtitkárság? Íme, a részletek.

  • Eduline

A 2015-ös felvételin csak az kerülhet be alap- és osztatlan szakokra, aki legalább 280 pontot gyűjt az 500-ból, 2016-ben pedig már 300 lesz a minimumponthatár - ezzel a szigorítással eddig is tisztában voltak azok a diákok, akik jövőre vagy két év múlva felvételiznek majd valamelyik egyetemre vagy főiskolára. 2020-tól azonban nagyobb változások várnak a felvételi rendszerre - legalábbis erről árulkodik az új felsőoktatási stratégia.

Kötelező nyelvvizsga?

A magyar állami ösztöndíjhoz való hozzáférést szakspecifikus bemeneti pontszámrendszerrel kell szabályozni, 2020-tól pedig indokolt lehet legalább egy nyelv középfokú ismeretének megkövetelése - olvasható a felsőoktatási stratégiában.

Túry Gergely

Ez azt jelenti, hogy - ha a Felsőoktatási Kerekasztal és a kormány is rábólint a tervre - a 2020-ban felvételizők, vagyis a mostani hetedikesek csak akkor kerülhetnek majd be valamelyik egyetemre vagy főiskolára, ha legalább egy idegen nyelvből középfokú nyelvtudásuk van. Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy ezt nyelvvizsgával, emelt szintű nyelvi érettségivel vagy más módon kell-e majd bizonyítani, az viszont szinte borítékolható, hogy így hátrányba kerülnek majd azok a diákok, akik olyan középiskolában tanulnak, amelynek nem elég erős a nyelvoktatása, és a szüleik sem tudják finanszírozni a különórákat.

Kötelező emelt szintű érettségi?

A felsőoktatási stratégia arra is kitér, hogy meg kell vizsgálni, mely szakokon kellene 2020-tól kötelezővé tenni az emelt szintű érettségit. A felsőoktatási államtitkárságon elkészített anyag megfogalmazása arra utal, hogy nem gondolkodnak a nehezebb, egyben több pontot érő érettségi teljes kötelezővé tételén - pedig az a kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetése óta vita tárgya.

Már most is több tucat olyan szak van, amelyre csak azok kerülhetnek be, akik egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tesznek - ilyen képzés az általános orvosi, a gyógyszerészeti, az állatorvosi, valamint több társadalom- és bölcsészettudományi szak is. A teljes listát itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.